Bienvenu sur www.francianyelv.hu   A kijelölt francia nyelvű szöveg felolvasásához kattints a hangszóróra! Bienvenu sur www.francianyelv.hu GSpeech

Mentális sivatagban, no man’s land-ben éreztem magam mint minden alkalommal, amikor megérkezem egy új országba, ebben a néhány percben ami telik a repülőgép ajtajától a repülőtér kijáratáig. Ez alatt a kis idő alatt az otthagyott országból elhozott utolsó benyomások helyet engednek a felfedezendő országtól kapott első benyomásoknak. Az üresség, a várakozás, a bizonytalanság és az izgalom mixelt pillanata.

A szokásosnál tanácstalanabb voltam, nem tudtam hová érkezem, kikkel fogok találkozni, hogyan fogom az engem váró embereket felismerni. De bizalommal és önbizalommal felfegyverkezve határozottan léptem a kalazsnyikovukat szorosan fogó katonák közé.

Az útlevél és a vizum vizsgálata hosszú perceket vett igénybe, a katona gondosan nézte a dokumentum fedőlapját, irásait, pecsétjeit és fényképét, többször emelte a fejét mintha teljesen inadkvát lenne, hogy egy 17 éves francia lány kalandot keressen egy ilyen országban. Majdnem észrevétlenül megrázta a fejét, felmarkolta a szabadító pecsétet és egy parancsoló lendülettel rányomta a papirra. Egy gyors mozdulattal visszadugtam az utlevelemet a zsebembe mintha védeni is akarnám. Végül körülnézni mertem....

Akkor láttam először , anélkül hogy tudtam, mi fogja életemet meghatározni: bíztató rendetlenség, mely a korlátolt de ösztönös szabadság jele volt.

A vendéglátó család nem tudott sokat rólam és nem tudtam elképzelni, hogy rögtön fel fognak ismerni: annyira más voltam!

A másság és annak elfogadása esszenciális fogalom, a lét kulcsa mert az alkalmazkodó képesség első lépése. Én is azonnal tudtam, hogy ők azok: Kati, a levelező társam és édesapja, Miklós.

Kati kicsit puha, kicsit kövér, kék szemű szép barna lány volt, mosolygósan és nagy kedvességgel azonnal átölelt. Szokatlan volt ez nekem.... Miklós bácsi a politikai és tudományos elithez tartozott, Fizikusprofesszor volt, ennek megfelelően viselkedett.

Nem tudtam semmit erről az országról de bíztam a kiváncsiságomban. Úton a belváros felé Kati lelkesen beszélt a következendő 2 hét tervezett programjáról: az első szónál megfogott a magyar akcentus. A beszéd nyitottnak tűnt, egyszerre sima és érdes, távoli rokonságban álló különböző „e” és „a” betűkkel és nagy hajcsavarokhoz hasonlító „r” betűkkel. Édes volt mint a tej. De a nyelv..... érthetetlen és elérhetetlen!

A lakásban Baba néni várt minket. Katiék „nagy” lakása Budapest sikkes utcájában, a Váci utcában volt. 60 m2-ével nagynak számított ebben a kommunista világban, ahol még társbérletben laktak sokan. Feltűnő volt, hogy a 3 szobának nem volt dedikált funkciója, egyszerre volt szalon, hálószoba, dolgozószoba és tele volt a nomenklaturában akkor divatos koloniál stilusú butorokkal. Nem tudtam elképzelni hol fogunk mindannyian aludni.

A konyhában egy barokkos lábú fehér fémgáztűzhely vállalta a fő szerepet, egy kotyogós kávéfőző és a nélkülözhetetlen hokedlik társaságában.

A társalgás rögtön nagyon élénk lett, Katival franciaúl beszéltem, szüleivel németül.

Kellemes volt az élet Budapesten, a kommunista tábor legvidámabb barakjában, ahogy még mindig jellemzik akkori hazájukat a Magyarok.

Kati és édesanyja óvtak, kényeztettek engem. Baba néni a logisztikát bíztosította, Miklós bácsi a nap nagy részét íróasztalánál töltötte és nem sok vizet zavart ebben a női trióban.

Igen, „dolce vitát” éltünk Katival: múzeumok, séták, mozi, állatkert, bulik.

Nagyon gyorsan megfigyeltem, hogy a társasági élet olyan szokásokat, kvázi ritusokat tartotta meg melyek a politikai szemlélet ellenére – vagy talán pont miatta - élénken idézték a régi Magyarországot. A hölgyek kalapjai, a kézcsók, a férfiak udvariassága, a napoleon konyak, a presszókávé, a kávéházi életstílus anakronisztikusan kisérték a kommunizmus által követelt viselkedési formákat.

Ez a betekintés egy magyar család életében meglepetéseket és kérdéseket hozott magával. Az életmódom univerzálitása megkérdőjeleződött. 1973-ban 17 évesen Magyarországon kiváltságosnak éreztem magam, hogy mást is ismerhetek, nem jobbat, nem rosszabbat, mást.

Cikkfeltöltés / Publication d'un article

Képfeltölés / Uploader des images

Kövess minket!

Be-/ kijelentkezés

Blogíráshoz, videóajánláshoz jelentkezz be!

Francia szótárak

Hirdetés

Pierre Waline blogja

 

Bíró Ádám blogja Párizsból

 
 

Actualité sportive vue de Budapest

Francia idegenlégió blog

 

Baranyi Beatrix, Recto et verso

 

Állásajánlatok

A címoldalról ajánljuk

  • 1
  • 2
  • 3
  • 4

Franciatanárok

  • 1
  • 2

A Blog szerzői

  • 1
A kijelölt francia nyelvű szöveg felolvasásához kattints a hangszóróra! Francianyelv.hu felolvasó