Legyél Te is támogatónk!
Minden, oldalunkról érkező vásárlás után a Libri támogatja a francianyelv.hu oldalt! Számodra ez nem jelent plusz költséget, sőt igénybe veheted a Libri internetes vásárlásra szóló és egyéb kedvezményeit is.
Kövess minket a Facebookon!
Oldalunk minden frissítéséről azonnal értesülhetsz.
Legfrissebb
- Francia négyes: Bruni, Sarkozy, az énekes és a karatebajnoknő
- Mitterand kitüntette Stevie Wondert
- Chronologie de la Hongrie (1918-2009)
- Il était une fois, la reine Esther...
- Pécs - Capitale Européenne de la Culture 2010
- Körülmetéléssel az AIDS ellen
- Hongrie: pessimisme de la MNB
- Euró: barát vagy ellenség?
- Nigéria, az elnök nélküli ország
- Közép-Afrika, ahol az emberek még ma is éhen halnak
L'expression du jour
Legolvasottabb cikkeink
- Levélírás
- Mi is az az idegenlégió?
- A múlt idő (Le passé: le passé récent, le passé composé, l'imparfait)
- Jelentkezés az Idegenlégióba : Lehetőség egy új életre
- Idegenlégió - toujours
- A Légió az életemben - az életem a Légióban
- La Marseillaise - a francia himnusz
- A prepozíciók (Les prepositions)
- Tanuljunk nyelveket - de hogyan és mennyiért?
- Igeragozás, -er végű igék (La conjugaison du verbe)
- Válságban az idegenlégió?
- Mondatszerkezet
- Francia üzleti levelezés (Correspondance commerciale)
- Egy magyar az idegenlégióban
- A TF1 összeállítása a Francia Idegenlégióról + videó
Hirdetés
RSS
En ligne
Oldalainkat 280 vendég böngészi| A honosított idegen |
|
|
|
| e-nyelv.hu, Horváth Péter Iván |
| 2010. február 08. hétfő, 16:28 |
A nyelvek nem olyanok, mint az országok, amelyeknek a határait különböző hatóságok védik. Inkább azokra a tórendszerekre emlékeztetnek, amelyek sok-sok csatornán keresztül táplálják és vezetik el egymás vizét. Ősrégi tapasztalat, hogy az emberek a nyelvi kölcsönhatásban — főleg az idegen szavak átvételében — rendszerint az önazonosság elvesztését látják, ezért azt elutasítják. Mit mond erről a nyelvészet?A belső keletkezésű és az átvett szó között fokozati különbség van. Akinek a német származás miatt nem hagyja el a száját a smakkol ’ízlik’, az is használja a kóborol igét, holott ez szintén német eredetű. De mit tenne, ha ezt megtudná? A második szót ugyancsak mellőzhetné, jóllehet a következetesség jegyében el kéne búcsúznia olyan fontos elemektől is, mint cukor, farsang, krumpli, pohár, rámol, sorompó, zeller stb. Ha a hangzás alapján döntene, mert számára a smakkol nevetséges, akkor gondot okozhatna neki a hangutánzó-hangfestő csócsál, etyepetye és kornyikál is, amelyekkel „komoly ember” nem kockáztatja a tekintélyét. Vagy ott van a finnugor kori köcsög, amely az újabb ’homoszexuális’ jelentése miatt akkor is körültekintően használandó, ha történetesen egy cserépedényre vonatkozik. A fokozati különbség tehát azt jelenti, hogy egyrészt az anyanyelvi intuíció magyarnak tarthatja az idegent is, másrészt az egyéni ízlés és a használati érték nem eredet szerint osztja fel a szókészletet.
De nyelvtanilag is nehéz megmondani, hogy mi az idegen szó. Egyazon átadó nyelv esetén is előfordulhat, hogy a hangalak néha kirí az új magyar környezetéből, néha „terepszínűen” beleolvad, pl. csuszpájz és bitang. A rámol olyannyira hasonlít a számol igéhez, hogy „külhonossága” ellenére magyar szónak látszik. Ez azonban nem véletlen. A német räumen ’kiürít’ csak az -l segítségével tudott megmagyarosodni, mint ahogy a latin vegetál, a szlovák henyél és az olasz kapiskál is. Ez az ún. honosító képző építi be az idegen igéket a magyar szókészletbe. A rámol tehát (és vele együtt a vegetál, henyél, kapiskál, meg az azonos szerkezetű internetezik) felemás: olyan, mint a testre szabott hozott anyag. Árulkodó lehet viszont, ha a kötőhang felrúgja a magánhangzó-harmóniát: becsekkol, keccsöl és überol (vö. becsekkel, keccsel és überel). A keccsel létezik, de csak ’elegánsan’ értelemben, viszont az elemzést megnehezíti, hogy egyes beszélők számára a ’repülőjegyet kezeltet’ és a ’felülmúl’ szabályosan becsekkel, ill. überel. Az idegenséget legjobban talán a bridzs, klip és plusz típusú egytagú szavak bizonyítják. Ezekben a rövid magánhangzó után hosszú mássalhangzó következik; mármint a hangalakjukban, mert a helyesírás ezt olykor eltitkolja (vö. dzsessz, meccs, sokk). Ha nem számítjuk a toldalékos alakokat (pl. fuss, vitt), akkor beláthatjuk, hogy az ilyen felépítésű magyar szó ritka (pl. hess, lesz, sicc). De ez sem üdvözítő módszer, mert az azonosalakúság egybemoshatja a magyart és az idegent: lett¹ ’lesz + t’, lett² ’balti nép’; hossz¹ ’hosszúság’, hossz² ’értékpapír tartós árfolyam-emelkedése (< francia hausse ’növekedés’); juss¹ ’jut + j’, juss² ’örökség’ (< latin ius ’jog’). Jelentés szempontjából megint ott vagyunk, ahol a part szakad. A minyon jövevényszó, bár ez franciául ’aranyos’ (ráadásul a szófaja melléknév). A drink bár külsőleg angol, a vigéc meg német (< Wie geht’s? ’Hogy vagy/van?’), csak az a szépséghibájuk, hogy ilyen angol, illetve német szavak nincsenek, vagyis összességében magyarok.
Nyelvtani értelemben egyre megy a származás: A sztár trendi joggingokkal csencsel. E mondat a névelők kivételével angol jövevényszakból áll, szerkezetileg mégis magyar. A szavak hangalakja módosult. A trendi esetében csak az [n] „van angolul”. Az eredeti trendy többi eleme helyettesítődött: a [t] és a [d] képzéshelye nem az íny, hanem a fogsor, az <e> hangértéke rövid [é] helyett [e]; stb. Ugyanígy megváltozott a többi szó kiejtése is. A ragozást illetően a jogging magyar szóként veszi fel az -ok + -kal toldalékokat, a csencsel pedig eleve az -l képzővel honosodott meg. Ha a magyarban egy mondatrészhez bővítmény járul, az jellemzően megelőzi az alaptagot. És lám, az állítmányi szerepű csencsel annak rendje és módja szerint a bal oldalára tessékeli a trendi joggingokkal határozót. Ezek után nem meglepő, hogy a jelentés szintén módosult. A sztár szóban leszűkült, mert a star lehet ’csillag’ és ’híresség’, de a sztár csak az utóbbi. A jogging esetében viszont kibővült: a ’kocogás’ mellett kialakult a ’(kocogáshoz viselt) könnyű szabadidőruha’. A csencsel még tovább ment, mert az angol change ’cserél’ nemcsak ’törvénytelenül kereskedik’ lett, hanem a köznyelvből át is vándorolt a bizalmas stílusrétegbe. A magyarítást sokak szerint elősegítheti az eredeti íráskép mint elrettentő példa megőrzése. Ez tévedés. A helyesírás akkor szentesítette a kaspó alakot, amikor a szerkesztők úgy látták, hogy a francia cachepot ’elrejt + fazék’, azaz ’díszes virágcseréptartó’ nem kap magyar nevet. Eszerint megbarátkozhatnánk a dzsetszkí, sop és velnessz formával is, mert a jet ski, shop és wellness alak csak megnehezíti a kiejtést, a bizonytalan kiejtés viszont kikezdi az egységes írásmódot, és ez a jelek szerint senkit sem ihlet magyarításra. Néha az idegen nyelvben is rejlik közösségteremtő erő. Egyetemi csoporttársnőm azt kérdezte: „Ki tartja a mai szpícset?” Így fejezte ki, hogy az angoltudás összekovácsol minket. Aki ilyesmiktől félti a magyar jövőjét, azt megnyugtathatom. A szpícs csak ebben a közegben hangzott el. Ismerősöm a családjának, ahol az összetartozás egyik szimbóluma a magyar nyelv, ilyen élménybeszámolót tartott: „Ma egy dög nehéz beszédet fordítottunk.” A szerző szakfordító-tolmács, nyelvtanár, főállásban az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda lektora és az ELTE BTK nyelvész doktorjelöltje. |
| A rovat további cikkei |
|---|
|









Hozzászólások