Gabriel Marton három kulturális területen „tevékenykedik”, munkájával a hazai rádiókat, tévéket és a mozikat próbálja segíteni. A rádiók esetében elsõsorban kisebb csatornákkal kooperál, mivel a nagy kereskedelmi adók struktúrája „nehezen bevehetõ”. A közelmúltban legtöbbet a Rádió C-vel dolgoztak együtt, sõt aktív szerepet játszottak a csatorna létrejöttében. (Sokat tettek azért is, hogy a Szigeten lehetett roma sátor). A szakember nagyon fontosnak tartja, hogy hazánkban is fogható az RFI közös adása a BBC-vel a 92,1-es frekvencián. A francia–angol nyelvû mûsor mûholdas kapcsolat segítségével jut el a világ 120 országába. A stáb folyamatosan „túrázik”, április 22-én délután fél hatkor Mûvészet és ipar: ki finanszírozza a filmgyártást? címmel Budapesten a Café Oktogonban lesz nyilvános élõ mûsoruk, amelyen neves magyar szakemberek – többek között Miskolczi Péter producer, Bereczki Csaba filmrendezõ és Vezért Éva, a Magyar filmunió vezetõje – vitáznak az európai moziforgalmazásról. Az attasé nagy érdeklõdésre számít, mivel – ahogy fogalmaz – mindamellett, hogy körülbelül 3000 francia van Magyarországon, meglepõen sokan beszélik Budapesten a nyelvet.

A tévék esetében leginkább közvetítõi feladatot lát el az attasé. Az Euronewsnak jelenleg például a magyar partnerkapcsolatok kiépítésében segít, a kizárólag mûvészfilmek sugárzásával és gyártásával foglalkozó ARTE-nak is építi a hazai jelenlétét. (Az ARTE az egyik fõ finanszírozója Pálfi György és Tarr Béla új filmjeinek.)

Az összes közül azonban a mozit tartja a legfontosabb audiovizuális témának Gabriel Marton. A számok magukért beszélnek: a francia filmeknek hazánkban évente 900 ezer, egymillió nézõje van, ez az össznézõszám 6-8 százaléka (ezek az adatok szinte megegyeznek a magyar filmek látogatottságával). A sikerben az attasé munkája is benne van, õ szervezte meg, hogy Budapestre jöjjön a közelmúltban például Roman Polanski, Mathieu Kassovitz vagy Pavel Lungin neves filmrendezõ. S több fiatal alkotót és ismert szakembert is beszervezett a tavalyi Titanic fesztiválra. A „forgalom” visszafelé is mûködik. Mundruczó Kornél nemrég például fél évet tölthetett el Párizsban, a „Festival de Cannes Residence” ösztöndíjának jóvoltából. Gabriel Marton a Millenárisban tavaly nyáron – párizsi mintára – megrendezett óriás vásznon szabadtéri filmvetítésekre a legbüszkébb.

Gabriel Marton csaknem négy éve van Magyarországon, szinte tökéletesen beszél magyarul. Mint megtudom, vannak magyar gyökerei is, de kizárólag franciának vallja magát. Franciaországban utoljára kisgyerekként beszélt magyarul, azt mondja, amikor idejött, egy négyéves kisgyerek magyar szókincsével rendelkezett. Végül hamar szintre hozta magát. A mindennapi nyelvben egy nagy különbséget lát a párizsi és a budapesti formula között: míg nálunk gyorsan összetegezõdnek az emberek, Franciaországban sokkal inkább divat még a magázás. Ahogy fogalmaz, ha Párizsban például valaki nem bon jourral, hanem hellóval köszönt valaki, azt nagyon megnézik, beképzelt alaknak tartják. Ami viszont közös a két metropolisban, hogy nagyon dinamikusak az emberek és mozgalmas a kulturális élet. Gabriel Marton szerint az utóbbi két évben Budapest fokozatosan bekapcsolódik az európai kulturális közéletbe, és ezáltal idegenforgalmi szempontból is egyre vonzóbb a magyar fõváros. (NOL, Csákvári Géza)

Pierre Waline blogja

Bíró Ádám blogja Párizsból

Actualité sportive vue de Budapest

Francia idegenlégió blog

Herblay406 - Párizstól északra

Baranyi Beatrix, Recto et verso

Állásajánlatok

A címoldalról ajánljuk

  • 1
  • 2
  • 3
  • 4