Joyeuses Pâques! Kellemes húsvéti ünnepeket! Ez lehet köszöntés, de egyben egy francia film címe is (vígjáték, 1984.).

Az összeállítás célja - kereszténységen kívüli - népszokások kulturális ismertetése, aminek nem sok köze van az eredeti zsidó, illetve keresztény húsvéthoz. Ha ez utóbbiról szeretnél olvasni, figyelmedbe ajánljuk a következőket: A húsvét valósága: egy halál, amiből élünk, Kik ölték meg Jézus Krisztust?, Miben különbözik ez az este?, Sátrat vert köztünk a Messiás

Számtalan magyarázatot találunk arra, hogyan lett a nyúlból húsvéti nyuszi (lièvre de Pâques). Először a XVII. században egy heidelbergi orvos említi azt az Elzászban, Pfalzban és a Felső-Rajna vidéken keletkezett szokást, hogy tojást ajándékoznak húsvétra. De hogy kerül a nyúl, és hogy kerülnek a tojások a fészekbe? Hogy a gyerekeknek el tudják magyarázni – „hihetően” –, ott találták ki a felnőttek a húsvéti nyulat: végül is a nyúl fürgébb, mint a tyúk, így sosem lehet rajtakapni a húsvéti tojások elrejtésénél.

Ezen történet alapján került össze tehát a húsvéti nyúl és a tojás. Németország bizonyos vidékein még az is előfordult, hogy a nyulat kakassal, kakukkal, gólyával vagy rókával helyettesítették. És létezik egyéb más magyarázat is, például, hogy a nyulak a jó idő beálltával belopakodtak a falvakba, s mivel elég félénk állatok, ritkán lehet őket látni, hát rájuk fogták, hogy ők hozzák és dugdossák a húsvéti tojásokat. A nyulat a termékenység szimbólumaként is számon tartották.

A hagyományok sorába tartozik, hogy Franciaországban a királyok kapták az országban fellelhető legnagyobb – az aktuális évben tojt (pondu) – tojást (oeuf). A keresztszülők tojásokat adtak a keresztgyerekeknek, a szülők a ház különböző zugaiba, például a kemencébe dugták el a tojásokat, amelyeket a gyerekek lázasan keresni kezdtek. Valamikor szokás volt új ruhát ajándékozni, de nem maradt el a csokoládényuszi, -tyúk és a csokoládéharang, de még a csokoládébárány és -hal is kedves a gyerekek számára. A kis ajándékokat a kert, az udvar különböző helyeire rejtik, a gyerekek nagy kedvvel kutatnak utánuk.

Az ajándékozásban a harangok (cloches) is nagy szerepet játszanak úgy is, hogy a Rómából visszatérő harangok tojásokat hoznak a gyerekeknek. De jelentőségük másként is megjelenik: Nagyszombat már a feltámadás jegyében zajló ünnepek sorát mutatja. Az esti körmenetek, a templomokban az új tűz gyújtása – amely egyszerre Jézus és a remény jelképe, ahogy karácsonykor is – azt adja hírül, hogy Jézus feltámadt, a megváltás közel. Ez az este visszahozza a harangokat is Rómából.

A remény és az öröm perceit Louis Aragon (1897-1982) a Nagyhét (La Semaine sainte, 1958) című regényében így örökíti meg: „... És akkor a halott, megrökönyödött városban nehéz kondulásokkal, egyszerre teljes erőből megszólaltak a harangok. Éjfél, a harangok visszatértek Rómából, a templomokba pedig közvetlenül a húsvéti virrasztás Glóriája után, leszedték a leplet a szobrokról és a képekről a harangok dicső zengése közepette, amelyben templom templomnak válaszolt, a Föltámadásnak azzal a sietségével, mely nem várja meg a hajnalt, amikor Mária Magdolna és a másik Mária elment a sírt meglátogatni. Éjfélkor az egész keresztény világ föladja már a csütörtökön este kezdődött kibírhatatlanul hosszú némaságot. A harangok zengenek, az élet újra kezdődik.”

A frankofon országban a Húsvétnak különböző, ma is élő hagyományai vannak. A belgiumi Hakendover város zarándokhely, tojásünnep van Kruishoutemben, „halszentelés" és az „Apostolok kenyerének" jelképes szétosztása Rupelmonde-ban.

Húsvét Luxemburgban

Luxemburgban mint számos más országban, a Húsvét a legfontosabb keresztény ünnep. Az ünnep nem egyetlen egy napig tart, hanem a Nagy Böjt első napjától kezdve a Húsvét utáni keddig.

Itt sem lenne teljes a Húsvét festett tojások és csokinyuszik nélkül. Az ünnep vidámabbá tételének érdekében, a szülők meg a nagyszülők elrejtik a tojásokat meg a nyuszikat a kertben, és a gyerekek elszórakoznak a keresésükkel. Továbbá Húsvétkor a párok szerelmet vallanak egymásnak.

A férfiak édes perecet ajándékoznak kedvesüknek, illetve feleségüknek, őket pedig ilyenkor pralinével, valamint csokoládés tojásokkal és nyuszikkal látják el a lányok. Luxemburg város lakói számára a Húsvét utáni hétfő egy igenis fontos nap.

Ilyenkor kimennek a piacokra, ahol hagyományos ételeket meg italokat fogyasztanak, a turisták ugyan aznap gyönyörködhetnek a számtalan hagyományos utcai rendezvényekben. Mégis a nap tetőpontja a utcai kerámiás kiállítások, ahol a vendégek láthatják a mestereket munkaközben és megvásárolhatják emléktárgyakat.

Joyeuses Pâques! Kedves Honlaplátogató Barátainknak és Ismerőseinknek!