Lucky Luke igazi túlélő, hiszen az eredeti rajzolója és történetírója évek óta halott, a rajzfilmpiacot pedig rég elfoglalták a digitális óriáscégek, de ő rendületlenül lovagol bele a napnyugtába.

Bizony, Lucky Luke még mindig gyorsabban húzza elõ fegyverét, mint a saját árnyéka, és még mindig a lépcsõzetes magasságú Dalton fivéreket alázza le rendre, akik továbbra is olyan hülyék, hogy már sajnáljuk õket. Hiszen van valami szánalomra méltó abban, ahogy a négy pancser midig próbálkozik, és minden egyes alkalommal megszívja, mert ellenfelük hibátlan, tökéletes, fedhetetlen és makulátlan - ami egy idõ után picit unalmas tud lenni.

A sokadik - ezúttal ismét animációs - Lucky Luke-filmben is így van ez, azzal a különbséggel, hogy (anti)hõseink még egy rakás bevándorlót is kapnak a nyakukba. A szó szerint színes társaságnak ugyanis egy karvalytõkés - aki elég sajátságosan emlékeztet a '30-as évek antiszemita röplapjainak karikatúráira - jutányos áron jelentõs földterületet adott el Kaliforniában, de ha 80 napon belül nem jegyzik be a tulajdonjogukat a helyszínen, akkor úszik a pénz és a föld is. Elindul hát a szekérkaraván a napfényes narancsvidék felé, és mivel Lucky Luke a vezetõjük, csak a fejlõdésben legelmaradottabb óvodások kételkedhetnek abban, hogy elérik céljukat - noha a gaz tõkés mindent megtesz, hogy ez ne így legyen, és ugye ott vannak a Daltonok is. Mindez furcsa anakronizmusként hat a tartalmilag és technikailag is ezerszer modernebb mesék mellett, de kell néha egy kis múltidézés...

Lucky Luke - Irány a vadnyugat
(Tous a l'Ouest: Une aventure de Lucky Luke - színes francia rajzfilm, 85 perc, 2007)
Rendezõ: Olivier Jean Marie
Forgalmazza: UIP-Duna