80 éves Jeanne Moreau francia színésznő, akiért még a francia nyelv szabályait is megszegik. A francia film nagyasszonya kivételes tehetség volt, természetesen azonnal felvették a színiakadémiára, ám még első évfolyamos volt, amikor a nagyhírű Comédie Française kikérte az iskolából, hogy szerepelhessen egy orosz klasszikus darabban.

Úgy meg voltak vele elégedve, hogy nem bírták kivárni, míg végez, egy év múlva leszerződtették a társulathoz, húszévesen ő volt a Comédie Française történetének legfiatalabb tagja.

Jeanne előre kikötötte, hogy köteles Mademoisellenek, azaz Kisasszonynak szólítani, ami a francia nyelvtan szabályai szerint egy bizonyos kor feletti nők esetében hiba.

A következő öt évben kirobbanó sikert aratott számos darabban, egyszer egy betegség miatt bravúros beugrást vállalt: egyszemélyben játszotta el a feleségnek és férje szeretőjének a szerepét; akkoriban ettől az alakítástól volt hangos a sajtó.

A francia újhullámos filmrendezők szó szerint a lábai elé omlottak, de akkoriban nem volt jelentős rendező, aki ne bombázta volna ajánlatokkal. Megannyi remek filmje közül nehéz néhányat kiemelni, de a Moderato cantabile, a Jules és Jim, az Egy szobalány naplója vagy a Viva Maria feltétlenül említést érdemel. Orson Welles szinte könyörgött neki, hogy az általa rendezett és a saját címszereplésével forgatott Falstaffban legyen a partnere, Michelangelo Antonioni és Luis Bunuel pedig valósággal összeveszett rajta - a vitát Jeanne úgy döntötte el, hogy mindkettőjük felkérését elvállalta.

Ahogy teltek az évek, csak nőtt a tekintélye, a néhai Mitterand elnök nem győzött hálát adni a sorsnak, hogy átadhatta neki a Becsületrendet. Jeanne előre kikötötte, hogy köteles Mademoisellenek, azaz Kisasszonynak szólítani, ami a francia nyelvtan szabályai szerint egy bizonyos kor feletti nők esetében hiba.