Bienvenu sur www.francianyelv.hu   A kijelölt francia nyelvű szöveg felolvasásához kattints a hangszóróra! Bienvenu sur www.francianyelv.hu GSpeech

A tárgy azt jelöli, amire az állítmány által kifejezett cselekvés irányul, vagy ami e cselekvés eredményeképpen létrejön. Il regarde son fils. ’A fiát nézi.’ Maman prépare un gâteau. ’Mama tortát süt.’

Ha meg akarjuk keresni a mondat tárgyát, tegyük az állítmány elé a que ? qu’est-ce que ? ’mit?’ vagy a qui ? qui est-ce que ? ’kit?’ kérdőszavakat: Qui regarde-t-il ? Qui est-ce qu’il regarde ? ’Kit néz?’ - Son fils. ’A fiát.’ Que prépare-t-elle ? Qu’est-ce qu’elle prépare ? ’Mit süt?’ - Un gâteau. ’Tortát.’

A franciában - akárcsak a magyarban - bármely névszó lehet a mondat tárgya: J’ai fait du café. ’Csináltam kávét.’ (Főnév.) Il ne supporte pas le froid. ’Nem bírja a hideget.’ (Melléknév.) Je veux les deux. ’Mind a kettőt akarom.’ (Számnév.) On connaît ça. ’Ezt ismerjük.’ (Névmás.) Elle adore se baigner dans la mer. ’Imád a tengerben fürödni.’ (Főnévi igenév.)

Természetesen a franciában is előfordul az is, hogy egy teljes mondat - tárgyi mellékmondat - tölti be a tárgy szerepét: Elle dit que le train est parti. ’Azt mondja, hogy elment a vonat.’

A tárgy használata szempontjából jelentős eltérést okoz a magyar és a francia nyelv között az, hogy a franciában nincs külön tárgyas igeragozás.

A tárgy használata szempontjából jelentős eltérést okoz a magyar és a francia nyelv között az, hogy a franciában nincs külön tárgyas igeragozás, s így nincs „igébe rejtett” tárgy sem. Az igébe rejtett magyar tárgy a franciában kötelezően megjelenik a mondatban: Elkíséred a fiadat? - Igen, elkísérem. Tu vas accompagner ton fils ? - Oui, je vais l’accompagner. (A magyarban a tárgyas igeragban - az m-ben - rejtőzik a tárgyesetű személyes névmás /őt/, a franciában azonban ki kell tenni: l’.)

A teljes mondatot vagy elvont gondolattartalmat helyettesítő semleges le tárgyesetű személyes névmás a pouvoir, vouloir, savoir, voir, entendre, dire, croire, penser, espérer igék használata esetén a franciában is elmaradhat, ha az értelmi összefüggésből teljesen világos, hogy miről van szó: Elle est très malheureuse. ’Nagyon boldogtalan.’ - Je sais. (= Je le sais.) ’Tudom.’ Tu as de la fièvre ? ’Lázas vagy?’ - Je ne crois pas. (= Je ne le crois pas.) ’Nem hiszem.’

Tudni kell azt is, hogy az úgynevezett igevonzatok miatt a franciában sok magyar tárgynak határozó, sok magyar határozónak pedig tárgy felel meg: J’ai appuyé sur le bouton. ’Megnyomtam a gombot.’ (Francia határozó - magyar tárgy.) Je n’ai jamais rencontré ton ami. ’Sohasem találkoztam a barátoddal.’ (Francia tárgy - magyar határozó.) E kérdéssel a 69-70. pontban foglalkozunk részletesebben.

A tárgy helye

Mivel a franciában nincs névszóragozás, a tárgynak sincs semmilyen alaki jegye (nincs „tárgyrag”), ezért általában csak a mondatban elfoglalt helye - valamint az egész mondat értelmi összefüggése - alapján lehet megkülönböztetni az alanytól; az alany általában az állítmány előtt áll, a tárgy pedig az állítmány után: Pierre mange une pomme. ’Pierre almát eszik.’ (A franciában nem lehet megfordítani a sorrendet, mint a magyarban: Une pomme mange Pierre nem azt jelenti, hogy ’Almát eszik Pierre’, hanem azt, hogy ’Egy alma megeszi Pierre-t’.)

Ha személyes névmás tölti be a tárgy szerepét, az - a felszólító mondatok kivételével az állítmány előtt áll (a tiltó mondatokban is!): Je le connais depuis longtemps. ’Régóta ismerem (őt).’ Vous le connaissez depuis longtemps ? ’Régóta ismeri?’ Le connaissez-vous depuis longtemps ? ’Régóta ismeri?’ Ne l’oubliez pas. ’Ne felejtse el!’

Felszólító mondatokban a személyes névmási tárgy is az igei állítmány után áll, s kötőjellel kapcsolódik: Oubliez-le. ’Felejtse el (őt)!’

Ha a mondat tárgya tout ’mindent’, assez ’eleget’, beaucoup ’sokat’, peu ’keveset’, tant ’annyit’ vagy trop ’(túl) sokat’, e szavak segédige vagy félsegédige használata esetén általában a segédige/félsegédige és a főige közé ékelődnek, de állhatnak a főige után is: Les enfants ont beaucoup mangé. /Les enfants ont mangé beaucoup. ’A gyerekek sokat ettek.’ Je veux tout voir. / Je veux voir tout. ’Mindent látni akarok.’

Ha az assez, beaucoup, peu, tant, trop szavakhoz főnév kapcsolódik (de viszonyszóval), e szószerkezetek általában a főige után állnak, de az is előfordul, hogy két részre szakadnak, s csak a de és a főnév kerül a főige mögé: J’ai bu trop de vin. / J’ai trop bu de vin. ’Túl sok bort ittam.’

Ha a mondat tárgyának szerepét határozott névelős, mutató névelős vagy birtokos névelős főnév tölti be, akkor a nagyobb nyomaték kedvéért néha az e főnévi tárgynak megfelelő tárgyesetű személyes névmást is kiteszik az állítmány elé: Je l’ai vue, la misère. ’Láttam a nyomort.’ Je le connais, son fils. ’Ismerem a fiát.’ Vous les mangez, ces escargots ? ’Megeszik ezt a csigát?’ - Ebben az esetben egyébként akár a mondat elején is állhat a főnévi tárgy: La misère, je l’ai vue. Son fils, je le connais. Ces escargots, vous les mangez ? Ces nouvelles désastreuses, Gilles les a à peine entendues. Michel Tournier: Gilles & Jeanne ’E végzetes híreket Gilles alig hallotta .’

Ha a mondatban azonos hosszúságú (ugyanannyi szóból álló) tárgy és határozó van, s egyik sem különösebben hangsúlyos, akkor a tárgy rendszerint megelőzi a határozót; ha a tárgy és a határozó eltérő hosszúságú, akkor a mondat egyensúlya általában úgy kívánja, hogy a hosszabb mondatrész maradjon a mondat végére: J’ai montré la photo aux enfants. ’Megmutattam a fényképet a gyerekeknek.’ J’ai montré aux enfants ces belles photos en couleurs. ’Megmutattam a gyerekeknek ezeket a szép színes fényképeket.’ J’ai montré ces belles photos en couleurs aux enfants de nos amis français. ’Megmutattam ezeket a szép színes fényképeket a francia barátaink gyerekeinek.’

A tárgy és a határozó egymáshoz viszonyított helyét a hangsúly is befolyásolhatja: a kettő közül általában azt teszik a mondat végére, amelyik hangsúlyos. Ha a tárgy hangsúlyos, akkor a határozó gyakran a mondat elejére kerül: J’ai réveillé Michel à cinq heures. ’Öt órakor ébresztettem fel Michelt.’ A cinq heures, j’ai réveillé Michel. ’Öt órakor Michelt ébresztettem fel.’

Magyar tárgy - francia határozó

Egyes magyar tárgyas igéknek a franciában tárgyatlan igék felelnek meg. Ezek mellett a mondatban nem tárgyat, hanem határozót (viszonyszós szerkezetet vagy en, y határozói névmást) használnak a franciák:

  • accoucher de ’szülni’ - Marie a accouché d’un garçon. ’Marie fiút szült.’
  • s’apercevoir de ’észrevenni’ - Je me suis aperçu de l’erreur. ’Észrevettem a tévedést.’
  • appuyer sur ’megnyomni’ - Appuyez sur le bouton vert. ’Nyomja meg a zöld gombot!’
  • bénéficier de ’kapni, élvezni’ - Je bénéficie de sérieux avantages. ’Komoly előnyöket élvezek.’
  • changer de (+ főnév névelő nélkül) ’cserélni, változtatni’ - Il a changé de chemise. ’Inget cserélt.’ Ils ont changé de tactique. ’Taktikát változtattak.’
  • se charger de ’vállalni’ - Jacques s’est chargé de ce travail. ’Jacques vállalta ezt a munkát.’
  • déjeuner de ’reggelizni, ebédelni’ - J’ai déjeuné d’une tranche de jambon. ’Egy szelet sonkát reggeliztem.’
  • dîner de ’vacsorázni’ - Mon fils a dîné d’une tartine de beurre. ’A fiam egy szelet vajas kenyeret vacsorázott.’
  • se douter de ’gyanítani, sejteni’ - Je m’en doute. ’Sejtem.’
  • s’emparer de ’megszerezni, megkaparintani, hatalmába keríteni’
  • Le gardien de but s’est emparé du ballon. ’A kapus megszerezte a labdát.’
  • excuser q. (!) de qc. ’megbocsátani valakinek (!) valamit’
  • Excusez-le de cette erreur. ’Bocsássa meg neki ezt a tévedést!’
  • hériter qc. vagy de qc. ’örökölni valamit’ (Ha az is szerepel a mondatban, hogy kitől öröklünk valamit, akkor mindig: hériter qc. de q., ha nem szerepel, akkor tetszés szerint hériter qc. vagy hériter de qc.) J’ai hérité une maison. / J’ai hérité d’une maison. ’Örököltem egy házat.’ J’ai hérité une maison de mes parents. ’Örököltem az szüleimtől egy házat.’
  • jouir de ’élvezni valamit’ - Ils jouissent d’innombrables avantages. ’Számtalan előnyt élveznek.’
  • profiter de ’felhasználni’ - Je voudrais profiter de cette occasion. ’Szeretném felhasználni ezt az alkalmat.’
  • remercier q. (!) de qc. ’megköszönni valakinek (!) valamit’ Je voudrais remercier Pierre de cette agréable soirée. ’Szeretném megköszönni Pierre-nek ezt a kellemes estét.’
  • rire de ’kinevetni’ - Il a ri de moi. ’Kinevetett (engem).’
  • se servir de ’használni’ - Je me sers de ma voiture tous les jours. ’Minden nap használom a kocsimat.’ succéder à ’követni’
  • La nuit succède au jour. ’A nappalt az éjszaka követi.’
  • survivre à ’túlélni’ - Trois personnes ont survécu à la catastrophe. ’Hárman túlélték a katasztrófát.’
  • se tromper de (+ főnév névelő nélkül) ’eltéveszteni’ Elle s’est trompée de chemin. ’Eltévesztette az utat.’

Magyar határozó - francia tárgy

Egyes magyar tárgyatlan igéknek a franciában tárgyas igék felelnek meg. Ezek mellett a mondatban nem határozót, hanem tárgyat használnak a franciák (más szóval: ezekhez viszonyszó nélkül kapcsolódnak a főnevek):

  • aider q. ’segíteni valakinek’ - J’ai aidé mon père. ’Segítettem apámnak.’
  • appeler q. qc. ’valakit valaminek hívni’ - On l’appelle « patron ». ’Főnöknek hívják.’
  • combattre qc. (vagy: contre qc.) ’harcolni, küzdeni valami ellen’ - Les pompiers combattent l’incendie. ’A tűzoltók küzdenek a tűzvész ellen.’
  • contredire q. ’ellentmondani valakinek’ - Vous contredisez votre directeur ? ’Ellentmond az igazgatójának?’
  • coûter qc. ’valamennyibe kerülni’ - Cette maison nous a coûté une fortune. ’Ez a ház egy vagyonba került nekünk.’
  • craindre qc. ’félni valamitől’ - Je crains la solitude. ’Félek a magánytól.’
  • croire q. ’hinni valakinek’ - Ne croyez pas Pierre. ’Ne higgyen Pierre-nek!’
  • descendre qc. ’lemenni, leereszkedni, végigvonulni (lefelé) valamin’ - Nous avons descendu l’escalier. ’Lementünk a lépcsőn.’ La foule a descendu les Champs-Elysées. ’A tömeg végigvonult a Champs-Élysées-n.’
  • devoir qc. ’tartozni valamivel’ - Je te dois vingt euros. ’Húsz euróval tartozom neked.’
  • élire qc. ’megválasztani valamivé’ - Il a été élu député. ’Parlamenti képviselővé választották.’
  • excuser q. ’megbocsátani valakinek’ - Excusez-le. ’Bocsásson meg neki!’
  • féliciter q. ’gratulálni valakinek’ - Nous avons félicité Pierre. ’Gratuláltunk Pierre-nek.’
  • fuir q./qc. ’menekülni valaki/valami elől’ - Pourquoi fuyez-vous les gens ? ’Miért menekül az emberek elől?’ monter l’escalier ’felmenni a lépcsőn’
  • L’ascenseur ne marche pas, nous allons monter l’escalier. ’A lift nem működik, a lépcsőn megyünk fel.’
  • nommer q. qc. ’kinevezni valakit valamivé’ - M. Kiss a été nommé directeur. ’Kiss urat igazgatóvá nevezték ki.’ parier qc. ’fogadni valamibe’
  • Je parie une bouteille de champagne avec toi qu’il ne viendra pas. ’Fogadok veled egy üveg pezsgőbe, hogy nem fog eljönni.’
  • présider qc. ’elnökölni valahol’ - Qui va présider la réunion ? ’Ki fog elnökölni a megbeszélésen?’ se rappeler qc. ’emlékezni valamire’
  • Je me rappelle notre première rencontre. ’Emlékszem az első találkozásunkra.’
  • remercier q. ’köszönetet mondani valakinek’ - Remerciez vos parents. ’Mondjon köszönetet a szüleinek!’
  • rencontrer q. ’találkozni valakivel’ - J’ai rencontré Pierre. ’Találkoztam Pierre-rel.’
  • surveiller q. ’vigyázni valakire’ - J’ai surveillé les enfants. ’Vigyáztam a gyerekekre.’
  • traverser qc. ’keresztülmenni valamin’ - Nous avons traversé le bois. ’Keresztülmentünk az erdőn. ’
  • veiller q. ’virrasztani valaki mellett’ - Elle doit veiller sa fille malade. ’Virrasztania kell beteg lánya mellett.’

A tárgyas igéből és főnévből álló kifejezések használata

Egyes magyar tárgyas igék francia megfelelője tárgyas igéből (általában a faire igéből) és főnévből álló szókapcsolat. E szókapcsolatokhoz további tárgy nem illeszthető. Pl.:

  • ’főzni’ ^ faire la cuisine ’levest főzni’ ^préparer une soupe
  • ’takarítani’ ^ faire le ménage
  • ’kitakarítani a hálószobát’ ^ faire le ménage dans la chambre
  • ’vásárolni’ ^faire des courses
  • ’vásárolni egy autót’ ^ acheter une auto
  • ’fényképezni’ ^ prendre des photos
  • ’tájakat fényképezni’ ^ photographier des paysages.

Forrás: Karakai Imre, Francia nyelvtan magyaroknak, Hatodik, javított és bővített kiadás, 2008. Közlés a szerző engedélyével.

A felolvasó használata

A honlapon található francia nyelvű szövegeket a beépített program felolvassa, ha kijelölöd a szöveget az egérrel. Ha nem tudod hogyan kell, nézd meg ezt a videót:

A címoldalról

Bíró Ádám könyvei

Vive la langue française!

Oublie ton passé,
qu`il soit simple ou composé,
Participe à ton Présent
pour que ton Futur
soit Plus-que-Parfait !

Kövess minket!

Francia szótárak

Hirdetés

Pierre Waline blogja

 

Bíró Ádám blogja Párizsból

 
 

Actualité sportive vue de Budapest

Francia idegenlégió blog

 

Baranyi Beatrix, Recto et verso

 

Állásajánlatok

A címoldalról ajánljuk

  • 1
  • 2
  • 3
  • 4

Franciatanárok

  • 1
  • 2
A kijelölt francia nyelvű szöveg felolvasásához kattints a hangszóróra! Francianyelv.hu felolvasó