|
2008. július 06. vasárnap, 19:00 |
Azonos alakúság. Az a jelenség, amikor egy nyelvben ugyanahhoz a hangsorhoz két vagy több, egymástól független jelentés kapcsolódik. Az európai nyelvek közül a franciában található a legtöbb, fõleg a latin eredetû szavak erõs hangsorvadása folytán, fonetikai véletlenszerûségnek köszönhetõen kialakult, azonos hangzású és a megértést szövegkörnyezet híján igen megnehezítõ szó.
0 hozzászólás... >> |
|
|
2006. augusztus 13. vasárnap, 12:10 |
|
1. A francophonie szót egy Onésime Reclus (1837-1916) nevû francia földrajztudós alkotta meg 1871-ben. Elmélete szerint a föld lakóit a mindennapi életükben, társadalmi tevékenységük során használt nyelvek szerint kellene csoportosítani figyelmen kívül hagyva az akkoriban divatos gazdasági, etnikai, szociális osztályozási szempontokat.
0 hozzászólás... >> |
|
2006. augusztus 13. vasárnap, 11:24 |
Két közös eredetû, többé-kevésbé hasonló hangzású és jelentésû szó. A két szó közül az egyik a nyelv rendszerszerû és természetes hangfejlõdési szabályainak az eredménye, míg a másik minimális formai változáson átment közvetlen átvétel az alapnyelvrõl, ún. „tudós” alak. A latin liberare igébõl például természetes hangfejlõdéssel a livrer 'szállítani, kiszolgáltatni' ige, míg tudós képzéssel, szóhasadás útján a llbérer 'kiszabadítani, megszabadítani' ige alakult ki a franciában. A latin eredetihez közelebb álló tudós alakok elsõsorban a XV-XVI. század folyamán és az írástudók által kerültek be nagy számban a nyelvbe. Az alábbiakban illusztrációképpen néhány példát adunk meg. Auguste Brachet Dictionnaire des doublets ou doubles formes de la langue française (1868-1871) címû mûve további bõséges példaanyaggal szolgál.
0 hozzászólás... >> |
|
2006. július 22. szombat, 08:32 |
A szólások a beszélt nyelv szerves részei. A 'Tovább' hivatkozásra kattintva a száraz lexikális definíción kívül néhány gyakorlati példát is olvashatunk!
0 hozzászólás... >> |
|
2006. július 22. szombat, 07:56 |
A közmondás olyan állandósult szókapcsolat, melyben emberöltõkön át felhalmozódott életbölcsesség kristályosodik ki tömör, szemléletes formában.
1 hozzászólás... >> |
|
2006. július 22. szombat, 07:12 |
Az egy-egy nyelvre, idiómára jellemzõ, más nyelvre szó szerint le nem fordítható szerkezeteket, fordulatokat nevezzük általában idiomatizmusoknak. Nyelvenkénti konkrét megnyilvánulási formáit pedig - az adott nyelvtõl függõen - gallicizmusoknak (francia), germanizmusoknak (német), hispanizmusoknak (spanyol), anglicizmusoknak (angol) stb. hívjuk. A gallicizmus szó hibásnak minõsíthetõ franciás szóhasználatot vagy nyelvtani fordulatot is jelenthet más nyelvben.
0 hozzászólás... >> |
|
2006. július 22. szombat, 06:58 |
...a français 'francia' és az anglais 'angol' szavak összeolvasztásából a múlt század közepén alkotott mûszó. Azoknak az angol-amerikai eredetû neologizmusoknak a pejoratív összefoglaló neve, melyek az 1950-es évektõl kezdve nagy számban kerültek be a francia nyelvbe. Pl.: un job 'munka, állás', sexy 'szexis', un week-end 'hétvége', un hold-up 'rablás', une speakerine 'tv-bemondónõ' stb. Tágabb értelemben az angol szavakkal teletûzdelt stílust, beszédet is e névvel illetik, amely éppúgy elõfordul a hirdetésekben, a sajtóban, mint a mindennapi kommunikáció bármely szintjén.
0 hozzászólás... >> |
|
2006. július 22. szombat, 06:50 |
Gaston Paris, az ismert francia filológus által 1889-ben megalkotott szakszó. Azt a dialektus-típust jelöli, amely nem hordozza magán a Loire-tól északra beszélt oil nyelvjárások (pl. normand, picard, bourguignon, champenois stb.) megkülönböztetõ jellemzõit, és amelyet a középkorban Párizs környékén, a Marne, Szajna, Oise, Thève és Beuvronne folyók által közrefogott és 1429 óta Île-de-France-nak nevezett "szigeten" elsõsorban írásban használtak. A földrajzi nevek (Roissy-en-France, Belloyen-France stb.) is bizonyítják, hogy ez a terület volt eredetileg Franciaország, azaz a francia királyok birtoka, ahonnan kiindulva növelték azután fokozatosan hatalmukat és befolyásukat.
0 hozzászólás... >> |
|
|
|
|
|
Francia nyelv 
