|
Karakai Imre: Francia nyelvtan magyaroknak
|
|
2009. november 27. péntek, 00:00 |
|
A francia magánhangzók – az esetleg rajtuk lévő ékezettől függetlenül – rövidek: blé [ble] ’búza’, allô [alo] ’halló’. A szóvégi [Y], [v], [z], [F] [vY] kissé megnyújtja ugyan az
előtte álló magánhangzót, de az még így is rövidebb a megfelelő magyar hosszú magánhangzónál: mer [mD:Y] ’tenger’, il bouge [bu:F] ’mozog’, livre [li:vY] ’könyv’.
0 hozzászólás... >> |
|
|
Karakai Imre: Francia nyelvtan magyaroknak
|
|
2009. november 20. péntek, 00:00 |
|
A francia ábécé 26 betűből áll: a [a], b [be], c [se], d [de], e [V], f [Df], g [Fe], h [aG], i [i], j [Fi], k [ka], l [Dl], m [Dm], n [Dn], o [o], p [pe], q [ky], r [DY], s [Ds], t [te], u [y], v [ve],
w [dublBve], x [iks], y [igYDk], z [zDd].
2 hozzászólás... >> |
|
imagiers
|
|
2009. július 10. péntek, 10:53 |
|
Az entrer és az entrer típusú igék ragozását tanulhatod meg kiejtéssel együtt a videók segítségével.
0 hozzászólás... >> |
|
fn
|
|
2009. április 29. szerda, 18:00 |
|
A tagadószók helye változó a francia mondatban attól függően, hogy mire vonatkoznak.
0 hozzászólás... >> |
|
fn
|
|
2009. április 23. csütörtök, 18:00 |
A ‘tout’ szó használatának az alábbi nyelvtani alakjait különböztetjük meg.
0 hozzászólás... >> |
|
fn
|
|
2009. április 16. csütörtök, 18:00 |
A cselekvés a cselekvő szándékától, helyzetétől függően sokféleképpen mehet végbe. A módbeli segédigék a cselekvések realitástól való távolságát, megvalósulási esélyét fejezik ki.
0 hozzászólás... >> |
|
fn
|
|
2009. április 09. csütörtök, 18:00 |
Bizonyos, attribútumként használt főnevek (általában foglalkozásnevek) esetében a névelő használata elmarad.
0 hozzászólás... >> |
|
fn
|
|
2009. április 02. csütörtök, 18:00 |
A nyelv szépségét többek közt az adja, hogy formailag általában a már meglévő ismeretekből építkezik. Így van ez a ‘Conditionnel’, azaz a feltételes mód esetében is.
0 hozzászólás... >> |
|
fn
|
|
2009. március 26. csütörtök, 18:00 |
A franciában a ‘si’-vel bevezetett mondatok igeidő-használata jelentősen eltér a magyarétól.
0 hozzászólás... >> |
|
fn
|
|
2009. március 19. csütörtök, 18:00 |
A szenvedő szerkezet a francia nyelvben sokkal gyakoribb, mint a magyarban. Ez utóbbiban mindig csak állapotot jelöl, míg a franciában cselekvést is jelölhet.
0 hozzászólás... >> |
|
fn
|
|
2009. március 12. csütörtök, 18:00 |
A francia jelző helyével kapcsolatban kötött, minden esetre alkalmazható szabályok nincsenek. A magyarral ellentétben a francia melléknevek többsége a jelzett szó után áll, mint jelző.
0 hozzászólás... >> |
|
fn
|
|
2009. március 05. csütörtök, 18:00 |
A ‘mindig’ jelentésű ‘toujours’ határozószó összetett igeidők esetén általában a segédige és a főige között áll.
0 hozzászólás... >> |
|
fn
|
|
2009. február 26. csütörtök, 18:00 |
A ‘quelque’ formájának megváltozását nyelvtani szerepe indokolja.
0 hozzászólás... >> |
|
fn
|
|
2009. február 19. csütörtök, 18:00 |
|
A határozó általában az állítmány és a tárgy után áll, de ha nem hangsúlyos, a mondat elejére vagy az állítmány és a tárgy közé is kerülhet.
0 hozzászólás... >> |
|
fn
|
|
2009. február 12. csütörtök, 18:00 |
A ‘ce’, ‘cet’, ‘cette’, ‘ces’ változó alakú mutató névelő mellett kötelező jelleggel bővítmény áll. Formája e bővítmény neméhez és számához igazodik.
0 hozzászólás... >> |
|
|
|
|
<< Első < Előző 1 2 3 4 5 Következő > Utolsó >>
|
|
Oldal 1 / 5 |
