A francia magánhangzók – az esetleg rajtuk lévő ékezettől függetlenül – rövidek: blé [ble] ’búza’, allô [alo] ’halló’. A szóvégi [Y], [v], [z], [F] [vY] kissé megnyújtja ugyan az előtte álló magánhangzót, de az még így is rövidebb a megfelelő magyar hosszú magánhangzónál: mer [mD:Y] ’tenger’, il bouge [bu:F] ’mozog’, livre [li:vY] ’könyv’.

Az a [a]-nak hangzik (kivéve a 745, 746, 760. és 761. pontban szereplő betűcsoportokban): la [la] ’a, az’, papa [papa] ’papa’.

Az h [aG] nem hangzik: habité [abite] ’lakott’. A szavak elején kétféle h-t különböztetünk meg:

Az h muet ’néma h’ nem számít mássalhangzónak, az ezzel kezdődő szavak előtt liaison és élision is lehet: les habitants [lezabitS] ’a lakók’, l’habitant [labitS] ’a lakó’.

Az h aspiré ’hehezetes h’ mássalhangzónak számít, az ezzel kezdődő szavak előtt nem lehet sem liaison, sem élision: les Hongrois [leTgYwa] ’a magyarok’, la Hongrie [laTgYi] ’Magyarország’, les héros [leeYo] ’a hősök’, le héros [lBeYo] ’a hős’. (A szótárok az h aspirét a h elé tett csillaggal, vagy a kiejtésjelölésben hiányjellel [@] szokták jelölni: *Hongrie, héros [@eYo].)

Az e, es több szótagú szavak végén nem hangzik: table [tabl] ’asztal’, dames [dam] ’hölgyek’. – Egy szótagos szavak végén az e [B]-nek, az es pedig [e]-nek hangzik: le [lB] ’a, az’, les [le] ’a, az’.

A szóvégi mássalhangzók általában nem hangzanak: plafond [plafT] ’mennyezet’, plancher [plSGe] ’padló’, lit [li] ’ágy’, de e szabály alól nagyon sok kivétel van. Az alábbiakban a szóvégi mássalhangzók betűrendjében felsorolunk néhányat a leggyakrabban előforduló, kivételt képező szavak közül:

B : club [klZb] ’klub’, snob [snCb] ’sznob’,
C : bac [bak] ’komp’, bouc [buk] ’bakkecske’, duc [dyk] ’herceg’, échec [eGDk] ’bukás’, fisc [fisk] ’adóhivatal’, Marc [maYk] (név), roc [YCk] ’szikla’, sec [sDk] ’száraz’,
D : raid [YDd] ’légitámadás’, sud [syd] ’dél’,
F : boeuf [bZf] ’marha’ (de többes számban boeufs [bV]!), chef [GDf] ’főnök’, oeuf [Zf] ’tojás’ (de többes számban oeufs [V]!),
G : iceberg [isbDYg/ajsbDYg] ’jéghegy’, zigzag [zigzag] ’cikcakk’,
L : cil [sil] ’szempilla’ (de: sourcil [suYsi] ’szemöldök’!), exil [Dgzil] ’száműzetés’, péril [peYil] ’veszély’, profil [pYCfil] ’profil’,
Q : coq [kCk] ’kakas’,
P : cap [kap] ’fok’, stop [stCp] ’stop’, handicap ['Sdikap/Sdikap] ’hátrány’,
R : amer [amDY] ’keserű’, bonheur [bCnZY] ’boldogság’, cancer [kSsDY] ’rák’, cher [GDY] ’drága’, cuiller [kPijDY] ’kanál’, enfer [SfDY] ’pokol’, Esther [DstDY] (név), fer [fDY] ’vas’, fier [fjDY] ’büszke’, gangster [gSgstDY] ’gengszter’, hier [jDY] ’tegnap’, Jupiter [FypitDY] ’Jupiter’, mer [mDY] ’tenger’,
S : as [As] ’ász’, atlas [atlAs] ’atlasz’, autobus [otobys] ’autóbusz’, Calvados, calvados [kalvados] (francia megye, illetve az ott készített almapálinka), Clovis [klCvis] ’Klodvig’ (V-VI. századi frank király), contresens [kTtYBsSs] ’értelmetlenség’, fils [fis] ’fia valakinek’, Gil Blas [Filblas] (Lesage francia író 18. századi regényének hőse), gratis [gYatis] ’ingyen’, hélas [elAs] ’sajnos’, jadis [FAdis] ’hajdanán’, lis, lys [lis] ’liliom’, maïs [mais] ’kukorica’, moeurs [mZY(s)] ’erkölcs’, oasis [Cazis] ’oázis’, os [Cs, többes számban: o] ’csont’, ours [uYs] ’medve’, palmarès [palmaYDs] ’a győztesek sorrendje’, Reims [YRs] (francia város), Ruy Blas [rPiblas] (Victor Hugo 1838-ban írt drámájának hőse), Saint-Saëns [sRsSs] (XIX-XX. századi francia zeneszerző), sens
[sSs] ’irány, érzék’, tennis [tenis] ’tenisz’, terminus [tDYminys] ’végállomás’, Vénus [venys] ’Vénusz’, vis [vis] ’csavar’,
T : brut [bYyt] ’nyers’, chut ! [Gyt] ’pszt!’, concept [kTsDpt] ’fogalom’, contact [kTtakt] ’kapcsolat’, déficit [defisit] ’deficit’, dot [dCt] ’hozomány’, est [Dst] ’kelet’, granit [gYanit] ’gránit’, ouest [uDst] ’nyugat’, Proust [pYust] (XX. századi francia író), transit [tYSzit] ’tranzit’,
Z : Berlioz [bDYljoz] (XIX. századi francia zeneszerző), gaz [gAz] ’gáz’,
X : lynx [lRks] ’hiúz’, sphinx [sfRks] ’szfinx’.

Általában a kettőzött mássalhangzók is röviden hangzanak: elle [Dl] ’ő’, connaissance [kCnDsSs] ’ismeret’. Kivételt képez az rr az olyan igék jövő idejű, illetve feltételes mód jelen idejű alakjaiban, amelyeknek kijelentő mód jelen idejében is van r: je courrai [kuYYe] ’futni fogok’, (de: je verrai [veYe] ’látni fogok’).

Az é [e]-nek hangzik: télé [tele] ’tévé’, armée [aYme] ’hadsereg’.

Az e a 739, 744, 745-747. és 760-761. pontban szereplő esetek kivételével [D]-nek hangzik: verte [vDYt] ’zöld’.
Kivételek: femme [fam] ’asszony’, moelle [mwal] ’velő’, solennel [sClanDl] ’ünnepélyes’, évidemment [evidamS] ’természetesen’ és az összes többi -emment képzős határozószó.

Az e szótag végén [B]-nek hangzik vagy nem hangzik („néma e”). Mindig hangzik, ha kiesése három mássalhangzó találkozását vonná maga után: appartement [apaYtBmS] ’lakás’, rendszerint nem hangzik azonban (de kiejtése ebben az esetben sem számít hibának!), ha kiesése esetén is csak legfeljebb két mássalhangzó kerül egymás mellé: promenade [pYCm(B)nad] ’séta’. E szabályt „a három mássalhangzó szabályának” szokták nevezni.

Az è, ê, ei, ai általában [D]-nek hangzik: père [pDY] ’apa’, fenêtre [fBnDtY] ’ablak’, peine [p    n] ’kín’, mais [m    ] ’de’.

Az o, ô, au, eau a 747, 748, 762. és 764. pontban szereplő esetek kivételével [o]-nak vagy [C]-nak hangzik: dos [do] ’hát’, tôt [to] ’korán’, Baudelaire [bodlDY], beau [bo] ’szép’, sport [spCY] ’sport’.

Az eu és az oeu [V]-nek vagy [Z]-nek hangzik: bleu [blV] ’kék’, voeu [vV] ’kívánság’, coeur [kZY] ’szív’.

Az ou [u]-nak hangzik: nous [nu] ’mi’.

Az u [y]-nek hangzik: une [yn] ’egy’.

A j [F]-nek hangzik: joli [FCli] ’csinos’.

A ph [f]-nek hangzik: photo [fCto] ’fotó’.

A ch magánhangzó előtt [G]-nek, mássalhangzó előtt és szó végén [k]-nak (de sohasem németes ’ch’-nak!) hangzik: chercher [GDYGe] ’keresni’, technique [tDknik] ’technika’, Bach [bak].

Kivételt képez néhány idegen eredetű szó, amelyben magánhangzó előtt is [k]-nak hangzik: archaïque [aYkaik] ’archaikus’, archéologie [aYkeClCFi] ’régészet’ , chaos [kao] ’káosz’, chaotique [kaCtik] ’kaotikus’, choeur [kZY] ’kórus’, chorale [kCYal] ’kórus’, choléra [kCleYa] ’kolera’, écho [eko] ’visszhang’, orchestre [CYkDstY] ’zenekar’, psychiatrie [psikjatYi] ’pszichiátria’, psychologie [psikClCFi] ’pszichológia’ stb., illetve a yacht [jCt] szó, amelyben egyáltalán nem hangzik.

A gn néhány szó kivételével [Q]-nek hangzik: peigne [pDQ] ’fésű’.
Fontosabb kivételek: diagnostic [djagnCstik] ’diagnózis’, gnome [gnom] ’gnóm’, inexpugnable [inDkspygnabl vagy inDkspyQabl] ’bevehetetlen (pl. erődítmény)’, ignition [ignisjT vagy iQisjT] ’izzás’, stagnation [stagnasjT] ’stagnálás’.

A qu néhány szó kivételével [k]-nak hangzik: qui [ki] ’ki’.
A kivételt képező fontosabb szavak, amelyekben a qu ejtése [kw], illetve [kP]: adéquat [adekwa] ’megfelelő’, aquarium [akwaYjCm] ’akvárium’, aquatique [akwatik] ’vízi’, équateur [ekwatZY] ’egyenlítő’, équation [ekwasjT] ’egyenlet’, quatuor [kwatPCY] ’kvartett’, quartz [kwaYts] ’kvarc’, square [skwaY] ’(kis) tér’, équilatéral [ekPilateYal] ’egyenlő oldalú’, quidam [kPidam vagy kidam] ’illető, valaki’, requiem [YekPijDm] ’rekviem’.

Az s két magánhangzó között [z]-nek, más helyzetben mindig [s]-nek hangzik:
cousine [kuzin] ’unokan
vér’, liste [list] ’lista’, aussi [osi] ’is’, salle [sal] ’terem’.

A c a fentebb szereplő eset kivételével e, i és y előtt [ s]-nek, más helyzetben [k]-nak hangzik: cellule [selyl] ’sejt’, ici [isi] ’itt’, cygne [siQ] ’hattyú’; carré [kaYe] ’négyzet’, cou [ku] ’nyak’, école [ekCl] ’iskola’, roc [YCk]’szikla’ – Kivétel: zinc [zRg] ’cink’.

A ç mindig [s]-nek hangzik: ça [sa] ’ez, az’, leçon [l(B)sT] ’lecke’.

A g a 753. pontban szereplő eset kivételével e, i és y előtt [F]-nek, más helyzetben [g]-nek hangzik: rouge [YuF] ’piros’, gifle [Fifl] ’pofon’, gymnase [FimnAz] ’tornaterem’, agréable [agYeabl] ’kellemes’, gris [gYi] ’szürke’, Gaule [gol] ’Gallia’.

Az ille általában [ij]-nek, a vagy e után [j]-nek hangzik: famille [famij] ’család’, Versailles [vDYsaj], Marseille [maYsDj].
Fontosabb kivételek: Achille [aGil] ’Akhilleusz’, bacille [basil] ’bacilus’, distiller [distile] ’desztillálni’, Gilles [Fil] (személynév), Lille [lil], mille [mil] ’ezer’, tranquille [tYSkil] ’nyugodt’, ville [vil] ’város’.

Az an, am, en, em ejtése, ha egyéb mássalhangzó (nem n vagy m) áll utánuk, illetve ha szó végén állnak: [S]. Például: an [S] ’év’, chambre [GSbY] ’szoba’, enfant [SfS] ’gyerek’,
septembre [sDptSbY] ’szeptember’.
Fontosabb kivételek: islam [islam] ’az iszlám vallás’, tram [tYam] ’villamos’, abdomen [abdCmDn] ’has’, spécimen [spesimDn] ’mintapéldány’.

Az in, im, ain, aim, ein, eim ejtése, ha egyéb mássalhangzó (nem n vagy m) áll utánuk, illetve ha szó végén állnak: [R]. Például: fin [fR] ’vég’, simple [sRpl] ’egyszerű’, main [mR] ’kéz’, faim [fR] ’éhség’, hein ['R] ’mi?!’, Reims [YRs].

Az on, om ejtése, ha egyéb mássalhangzó (nem n vagy m) áll utánuk, illetve ha szó végén állnak: [T]. Például: non [nT] ’nem’, nom [nT] ’név’, ombre [TbY] ’árnyék’.

Az un, um ejtése egyéb mássalhangzó (nem n vagy m) előtt, illetve szó végén: [X], „párizsiasan”: [R]. Például: brun [bYX/bYR] ’barna’, humble [Xbl/Rbl] ’alázatos’.
Néhány -um végű szóban [Cm]-nak ejtik e végződést: album [albCm] ’album’, aluminium [alyminjCm] ’aluminium’, forum [fCYCm] ’fórum’, référendum [YefeYRdCm vagy YefeYSdCm] ’népszavazás’, rhum [YCm] ’rum’, uranium [yYanjCm] ’urán’.

Az oi, oy ejtése [wa]: foi [fwa] ’hit’, Leroy [lBYwa] (családnév).

A tion ejtése általában [sjT], s után azonban [tjT]: nation [nasjT] ’nemzet’, bastion [bastjT] ’bástya’.

Az x szó végén – a többi mássalhangzóhoz hasonlóan – általában néma: prix [pYi] ’ár’, heureux [VYV] ’boldog’. A fontosabb kivételek: Aix [Dks] (városnév ), lynx [lRks] ’hiúz’, sphinx [sfRks] ’szfinx’. – Szó belsejében mássalhangzó előtt [ks]: excuse [Dkskyz] ’mentség’, expédition [DkspedisjT] ’expedíció’. – Szó belsejében magánhangzó előtt [gz] vagy [ks]: examen [DgzamR] ’vizsga’, fixer [fikse] ’rögzíteni’.
Kivételek: Auxerre [osDY] (francia város), Bruxelles [bYysDl]. – Szó elején általában [gz]: Xantia [gzStja] (autómárka), Xavier [gzavje] (személynév), xénophobe [gzenCfCb] ’idegengyűlölő’ stb.

Karakai Imre Francia kiejtésiskolája letölthető a Francia tanszék honlapjáról.