Bienvenu sur www.francianyelv.hu   A kijelölt francia nyelvű szöveg felolvasásához kattints a hangszóróra! Bienvenu sur www.francianyelv.hu GSpeech

A francia magánhangzók – az esetleg rajtuk lévő ékezettől függetlenül – rövidek: blé [ble] ’búza’, allô [alo] ’halló’. A szóvégi [Y], [v], [z], [F] [vY] kissé megnyújtja ugyan az előtte álló magánhangzót, de az még így is rövidebb a megfelelő magyar hosszú magánhangzónál: mer [mD:Y] ’tenger’, il bouge [bu:F] ’mozog’, livre [li:vY] ’könyv’.

Az a [a]-nak hangzik (kivéve a 745, 746, 760. és 761. pontban szereplő betűcsoportokban): la [la] ’a, az’, papa [papa] ’papa’.

Az h [aG] nem hangzik: habité [abite] ’lakott’. A szavak elején kétféle h-t különböztetünk meg:

Az h muet ’néma h’ nem számít mássalhangzónak, az ezzel kezdődő szavak előtt liaison és élision is lehet: les habitants [lezabitS] ’a lakók’, l’habitant [labitS] ’a lakó’.

Az h aspiré ’hehezetes h’ mássalhangzónak számít, az ezzel kezdődő szavak előtt nem lehet sem liaison, sem élision: les Hongrois [leTgYwa] ’a magyarok’, la Hongrie [laTgYi] ’Magyarország’, les héros [leeYo] ’a hősök’, le héros [lBeYo] ’a hős’. (A szótárok az h aspirét a h elé tett csillaggal, vagy a kiejtésjelölésben hiányjellel [@] szokták jelölni: *Hongrie, héros [@eYo].)

Az e, es több szótagú szavak végén nem hangzik: table [tabl] ’asztal’, dames [dam] ’hölgyek’. – Egy szótagos szavak végén az e [B]-nek, az es pedig [e]-nek hangzik: le [lB] ’a, az’, les [le] ’a, az’.

A szóvégi mássalhangzók általában nem hangzanak: plafond [plafT] ’mennyezet’, plancher [plSGe] ’padló’, lit [li] ’ágy’, de e szabály alól nagyon sok kivétel van. Az alábbiakban a szóvégi mássalhangzók betűrendjében felsorolunk néhányat a leggyakrabban előforduló, kivételt képező szavak közül:

B : club [klZb] ’klub’, snob [snCb] ’sznob’,
C : bac [bak] ’komp’, bouc [buk] ’bakkecske’, duc [dyk] ’herceg’, échec [eGDk] ’bukás’, fisc [fisk] ’adóhivatal’, Marc [maYk] (név), roc [YCk] ’szikla’, sec [sDk] ’száraz’,
D : raid [YDd] ’légitámadás’, sud [syd] ’dél’,
F : boeuf [bZf] ’marha’ (de többes számban boeufs [bV]!), chef [GDf] ’főnök’, oeuf [Zf] ’tojás’ (de többes számban oeufs [V]!),
G : iceberg [isbDYg/ajsbDYg] ’jéghegy’, zigzag [zigzag] ’cikcakk’,
L : cil [sil] ’szempilla’ (de: sourcil [suYsi] ’szemöldök’!), exil [Dgzil] ’száműzetés’, péril [peYil] ’veszély’, profil [pYCfil] ’profil’,
Q : coq [kCk] ’kakas’,
P : cap [kap] ’fok’, stop [stCp] ’stop’, handicap ['Sdikap/Sdikap] ’hátrány’,
R : amer [amDY] ’keserű’, bonheur [bCnZY] ’boldogság’, cancer [kSsDY] ’rák’, cher [GDY] ’drága’, cuiller [kPijDY] ’kanál’, enfer [SfDY] ’pokol’, Esther [DstDY] (név), fer [fDY] ’vas’, fier [fjDY] ’büszke’, gangster [gSgstDY] ’gengszter’, hier [jDY] ’tegnap’, Jupiter [FypitDY] ’Jupiter’, mer [mDY] ’tenger’,
S : as [As] ’ász’, atlas [atlAs] ’atlasz’, autobus [otobys] ’autóbusz’, Calvados, calvados [kalvados] (francia megye, illetve az ott készített almapálinka), Clovis [klCvis] ’Klodvig’ (V-VI. századi frank király), contresens [kTtYBsSs] ’értelmetlenség’, fils [fis] ’fia valakinek’, Gil Blas [Filblas] (Lesage francia író 18. századi regényének hőse), gratis [gYatis] ’ingyen’, hélas [elAs] ’sajnos’, jadis [FAdis] ’hajdanán’, lis, lys [lis] ’liliom’, maïs [mais] ’kukorica’, moeurs [mZY(s)] ’erkölcs’, oasis [Cazis] ’oázis’, os [Cs, többes számban: o] ’csont’, ours [uYs] ’medve’, palmarès [palmaYDs] ’a győztesek sorrendje’, Reims [YRs] (francia város), Ruy Blas [rPiblas] (Victor Hugo 1838-ban írt drámájának hőse), Saint-Saëns [sRsSs] (XIX-XX. századi francia zeneszerző), sens
[sSs] ’irány, érzék’, tennis [tenis] ’tenisz’, terminus [tDYminys] ’végállomás’, Vénus [venys] ’Vénusz’, vis [vis] ’csavar’,
T : brut [bYyt] ’nyers’, chut ! [Gyt] ’pszt!’, concept [kTsDpt] ’fogalom’, contact [kTtakt] ’kapcsolat’, déficit [defisit] ’deficit’, dot [dCt] ’hozomány’, est [Dst] ’kelet’, granit [gYanit] ’gránit’, ouest [uDst] ’nyugat’, Proust [pYust] (XX. századi francia író), transit [tYSzit] ’tranzit’,
Z : Berlioz [bDYljoz] (XIX. századi francia zeneszerző), gaz [gAz] ’gáz’,
X : lynx [lRks] ’hiúz’, sphinx [sfRks] ’szfinx’.

Általában a kettőzött mássalhangzók is röviden hangzanak: elle [Dl] ’ő’, connaissance [kCnDsSs] ’ismeret’. Kivételt képez az rr az olyan igék jövő idejű, illetve feltételes mód jelen idejű alakjaiban, amelyeknek kijelentő mód jelen idejében is van r: je courrai [kuYYe] ’futni fogok’, (de: je verrai [veYe] ’látni fogok’).

Az é [e]-nek hangzik: télé [tele] ’tévé’, armée [aYme] ’hadsereg’.

Az e a 739, 744, 745-747. és 760-761. pontban szereplő esetek kivételével [D]-nek hangzik: verte [vDYt] ’zöld’.
Kivételek: femme [fam] ’asszony’, moelle [mwal] ’velő’, solennel [sClanDl] ’ünnepélyes’, évidemment [evidamS] ’természetesen’ és az összes többi -emment képzős határozószó.

Az e szótag végén [B]-nek hangzik vagy nem hangzik („néma e”). Mindig hangzik, ha kiesése három mássalhangzó találkozását vonná maga után: appartement [apaYtBmS] ’lakás’, rendszerint nem hangzik azonban (de kiejtése ebben az esetben sem számít hibának!), ha kiesése esetén is csak legfeljebb két mássalhangzó kerül egymás mellé: promenade [pYCm(B)nad] ’séta’. E szabályt „a három mássalhangzó szabályának” szokták nevezni.

Az è, ê, ei, ai általában [D]-nek hangzik: père [pDY] ’apa’, fenêtre [fBnDtY] ’ablak’, peine [p    n] ’kín’, mais [m    ] ’de’.

Az o, ô, au, eau a 747, 748, 762. és 764. pontban szereplő esetek kivételével [o]-nak vagy [C]-nak hangzik: dos [do] ’hát’, tôt [to] ’korán’, Baudelaire [bodlDY], beau [bo] ’szép’, sport [spCY] ’sport’.

Az eu és az oeu [V]-nek vagy [Z]-nek hangzik: bleu [blV] ’kék’, voeu [vV] ’kívánság’, coeur [kZY] ’szív’.

Az ou [u]-nak hangzik: nous [nu] ’mi’.

Az u [y]-nek hangzik: une [yn] ’egy’.

A j [F]-nek hangzik: joli [FCli] ’csinos’.

A ph [f]-nek hangzik: photo [fCto] ’fotó’.

A ch magánhangzó előtt [G]-nek, mássalhangzó előtt és szó végén [k]-nak (de sohasem németes ’ch’-nak!) hangzik: chercher [GDYGe] ’keresni’, technique [tDknik] ’technika’, Bach [bak].

Kivételt képez néhány idegen eredetű szó, amelyben magánhangzó előtt is [k]-nak hangzik: archaïque [aYkaik] ’archaikus’, archéologie [aYkeClCFi] ’régészet’ , chaos [kao] ’káosz’, chaotique [kaCtik] ’kaotikus’, choeur [kZY] ’kórus’, chorale [kCYal] ’kórus’, choléra [kCleYa] ’kolera’, écho [eko] ’visszhang’, orchestre [CYkDstY] ’zenekar’, psychiatrie [psikjatYi] ’pszichiátria’, psychologie [psikClCFi] ’pszichológia’ stb., illetve a yacht [jCt] szó, amelyben egyáltalán nem hangzik.

A gn néhány szó kivételével [Q]-nek hangzik: peigne [pDQ] ’fésű’.
Fontosabb kivételek: diagnostic [djagnCstik] ’diagnózis’, gnome [gnom] ’gnóm’, inexpugnable [inDkspygnabl vagy inDkspyQabl] ’bevehetetlen (pl. erődítmény)’, ignition [ignisjT vagy iQisjT] ’izzás’, stagnation [stagnasjT] ’stagnálás’.

A qu néhány szó kivételével [k]-nak hangzik: qui [ki] ’ki’.
A kivételt képező fontosabb szavak, amelyekben a qu ejtése [kw], illetve [kP]: adéquat [adekwa] ’megfelelő’, aquarium [akwaYjCm] ’akvárium’, aquatique [akwatik] ’vízi’, équateur [ekwatZY] ’egyenlítő’, équation [ekwasjT] ’egyenlet’, quatuor [kwatPCY] ’kvartett’, quartz [kwaYts] ’kvarc’, square [skwaY] ’(kis) tér’, équilatéral [ekPilateYal] ’egyenlő oldalú’, quidam [kPidam vagy kidam] ’illető, valaki’, requiem [YekPijDm] ’rekviem’.

Az s két magánhangzó között [z]-nek, más helyzetben mindig [s]-nek hangzik:
cousine [kuzin] ’unokanvér’, liste [list] ’lista’, aussi [osi] ’is’, salle [sal] ’terem’.

A c a fentebb szereplő eset kivételével e, i és y előtt [ s]-nek, más helyzetben [k]-nak hangzik: cellule [selyl] ’sejt’, ici [isi] ’itt’, cygne [siQ] ’hattyú’; carré [kaYe] ’négyzet’, cou [ku] ’nyak’, école [ekCl] ’iskola’, roc [YCk]’szikla’ – Kivétel: zinc [zRg] ’cink’.

A ç mindig [s]-nek hangzik: ça [sa] ’ez, az’, leçon [l(B)sT] ’lecke’.

A g a 753. pontban szereplő eset kivételével e, i és y előtt [F]-nek, más helyzetben [g]-nek hangzik: rouge [YuF] ’piros’, gifle [Fifl] ’pofon’, gymnase [FimnAz] ’tornaterem’, agréable [agYeabl] ’kellemes’, gris [gYi] ’szürke’, Gaule [gol] ’Gallia’.

Az ille általában [ij]-nek, a vagy e után [j]-nek hangzik: famille [famij] ’család’, Versailles [vDYsaj], Marseille [maYsDj].
Fontosabb kivételek: Achille [aGil] ’Akhilleusz’, bacille [basil] ’bacilus’, distiller [distile] ’desztillálni’, Gilles [Fil] (személynév), Lille [lil], mille [mil] ’ezer’, tranquille [tYSkil] ’nyugodt’, ville [vil] ’város’.

Az an, am, en, em ejtése, ha egyéb mássalhangzó (nem n vagy m) áll utánuk, illetve ha szó végén állnak: [S]. Például: an [S] ’év’, chambre [GSbY] ’szoba’, enfant [SfS] ’gyerek’,
septembre [sDptSbY] ’szeptember’.
Fontosabb kivételek: islam [islam] ’az iszlám vallás’, tram [tYam] ’villamos’, abdomen [abdCmDn] ’has’, spécimen [spesimDn] ’mintapéldány’.

Az in, im, ain, aim, ein, eim ejtése, ha egyéb mássalhangzó (nem n vagy m) áll utánuk, illetve ha szó végén állnak: [R]. Például: fin [fR] ’vég’, simple [sRpl] ’egyszerű’, main [mR] ’kéz’, faim [fR] ’éhség’, hein ['R] ’mi?!’, Reims [YRs].

Az on, om ejtése, ha egyéb mássalhangzó (nem n vagy m) áll utánuk, illetve ha szó végén állnak: [T]. Például: non [nT] ’nem’, nom [nT] ’név’, ombre [TbY] ’árnyék’.

Az un, um ejtése egyéb mássalhangzó (nem n vagy m) előtt, illetve szó végén: [X], „párizsiasan”: [R]. Például: brun [bYX/bYR] ’barna’, humble [Xbl/Rbl] ’alázatos’.
Néhány -um végű szóban [Cm]-nak ejtik e végződést: album [albCm] ’album’, aluminium [alyminjCm] ’aluminium’, forum [fCYCm] ’fórum’, référendum [YefeYRdCm vagy YefeYSdCm] ’népszavazás’, rhum [YCm] ’rum’, uranium [yYanjCm] ’urán’.

Az oi, oy ejtése [wa]: foi [fwa] ’hit’, Leroy [lBYwa] (családnév).

A tion ejtése általában [sjT], s után azonban [tjT]: nation [nasjT] ’nemzet’, bastion [bastjT] ’bástya’.

Az x szó végén – a többi mássalhangzóhoz hasonlóan – általában néma: prix [pYi] ’ár’, heureux [VYV] ’boldog’. A fontosabb kivételek: Aix [Dks] (városnév ), lynx [lRks] ’hiúz’, sphinx [sfRks] ’szfinx’. – Szó belsejében mássalhangzó előtt [ks]: excuse [Dkskyz] ’mentség’, expédition [DkspedisjT] ’expedíció’. – Szó belsejében magánhangzó előtt [gz] vagy [ks]: examen [DgzamR] ’vizsga’, fixer [fikse] ’rögzíteni’.
Kivételek: Auxerre [osDY] (francia város), Bruxelles [bYysDl]. – Szó elején általában [gz]: Xantia [gzStja] (autómárka), Xavier [gzavje] (személynév), xénophobe [gzenCfCb] ’idegengyűlölő’ stb.

Karakai Imre Francia kiejtésiskolája letölthető a Francia tanszék honlapjáról.

Szövegértés rovatunkban Yasmina Khadra, L'équation africaine című könyvéből emeltünk ki egy...
Szövegértés rovatunkban Yasmina Khadra, L'équation africaine című könyvéből emeltünk ki egy...
S ´ il fallait dresser un bilan de la présence de noms issus de l ´ étranger dans le patrimoine...
Szövegértés rovatunkban Yasmina Khadra, L'équation africaine című könyvéből emeltünk ki egy...
Szövegértés rovatunkban Yasmina Khadra, L'équation africaine című könyvéből emeltünk ki egy...
Szövegértés rovatunkban Yasmina Khadra, L'équation africaine című könyvéből emeltünk ki egy...
A kijelölt francia nyelvű szöveg felolvasásához kattints a hangszóróra! Francianyelv.hu felolvasó