Bienvenu sur www.francianyelv.hu   A kijelölt francia nyelvű szöveg felolvasásához kattints a hangszóróra! Bienvenu sur www.francianyelv.hu GSpeech

A barátod csupa olyasmiről beszél, ami éppen megtörtént.

De Gaulle tábornok, aki 1970-ben halt meg, már 1952-ben megírta végrendeletét, s azon haláláig semmit sem változtatott. Vajon milyen alakban használta az alábbi részletben szereplő igéket?

A franciában h hang nincs, tehát ez a betű csak írásban szerepel.

A francia szavak elválasztása - akárcsak a magyarban - a szótagolás elvén alapul.

A többes szám a francia nyelvben sem túl bonyolult dolog, persze vannak a kivételek, amiket meg kell tanulni.

A francia magánhangzók – az esetleg rajtuk lévő ékezettől függetlenül – rövidek: blé [ble] ’búza’, allô [alo] ’halló’. A szóvégi [Y], [v], [z], [F] [vY] kissé megnyújtja ugyan az
előtte álló magánhangzót, de az még így is rövidebb a megfelelő magyar hosszú magánhangzónál: mer [mD:Y] ’tenger’, il bouge [bu:F] ’mozog’, livre [li:vY] ’könyv’.

A francia ábécé 26 betűből áll: a [a], b [be], c [se], d [de], e [V], f [Df], g [Fe], h [aG], i [i], j [Fi], k [ka], l [Dl], m [Dm], n [Dn], o [o], p [pe], q [ky], r [DY], s [Ds], t [te], u [y], v [ve],
w [dublBve], x [iks], y [igYDk], z [zDd].

Az entrer és az entrer típusú igék ragozását tanulhatod meg kiejtéssel együtt a videók segítségével.

A tagadószók helye változó a francia mondatban attól függően, hogy mire vonatkoznak.

A ‘tout’ szó használatának az alábbi nyelvtani alakjait különböztetjük meg.
A cselekvés a cselekvő szándékától, helyzetétől függően sokféleképpen mehet végbe. A módbeli segédigék a cselekvések realitástól való távolságát, megvalósulási esélyét fejezik ki.
Bizonyos, attribútumként használt főnevek (általában foglalkozásnevek) esetében a névelő használata elmarad.
A nyelv szépségét többek közt az adja, hogy formailag általában a már meglévő ismeretekből építkezik. Így van ez a ‘Conditionnel’, azaz a feltételes mód esetében is.
A franciában a ‘si’-vel bevezetett mondatok igeidő-használata jelentősen eltér a magyarétól.
A szenvedő szerkezet a francia nyelvben sokkal gyakoribb, mint a magyarban. Ez utóbbiban mindig csak állapotot jelöl, míg a franciában cselekvést is jelölhet.
A francia jelző helyével kapcsolatban kötött, minden esetre alkalmazható szabályok nincsenek. A magyarral ellentétben a francia melléknevek többsége a jelzett szó után áll, mint jelző.
A ‘mindig’ jelentésű ‘toujours’ határozószó összetett igeidők esetén általában a segédige és a főige között áll.
A ‘quelque’ formájának megváltozását nyelvtani szerepe indokolja.

A határozó általában az állítmány és a tárgy után áll, de ha nem hangsúlyos, a mondat elejére vagy az állítmány és a tárgy közé is kerülhet.

A ‘ce’, ‘cet’, ‘cette’, ‘ces’ változó alakú mutató névelő mellett kötelező jelleggel bővítmény áll. Formája e bővítmény neméhez és számához igazodik.
Furcsák ezek a franciák! Nagyon erős náluk a királyi hagyomány, amióta kivégezték a királyukat!...
C ´ était l ´ un des monuments les plus photographiés de Budapest. La statue d ´ Imre Nagy, appuyé...
Il est d´illustres inconnus dont le nom ne sera passé à la postérité que par le bon vouloir de...
„Travailler plus pour gagner plus!” Tel est le slogan qui, en Hongrie, revient sans cesse à la...
Si je vous dis 6 décembre, vous me répondrez: „la fête des Nicolas, Colin et Colas, sans oublier...
Les amateurs de cinéma connaissent vraisemblablement la trilogie de Francis Veber sur les...
A kijelölt francia nyelvű szöveg felolvasásához kattints a hangszóróra! Francianyelv.hu felolvasó