A guillotine néven elhíresült lefejezőmasina nem francia találmány, és nem Joseph Guillotin ('e' nélkül!) találta fel.

Murdoc Ballagh kivégzése, 1577-es metszet

Egy korai említése a nyugat-yorkshire-i Halifaxból származik. A városkának legalább 1280-tól joga volt a bűnözőket helyben kivégezni. 1286-ban egy bizonyos John Daltont egy Halifax Gibbet (Halifaxi Pellengér) elnevezésű szerkezettel fejeztek le.

Egy 16. századi metszeten (lásd a képet), melynek Murcod Ballagh kivégzése az írországi Merton Mellett, 1307-ben a címe, egy hasonló masinát láthatunk, ami arra enged következtetni, hogy ilyen szerkezeteket ír földön is használtak a középkorban a bűnözőkkel való elbánásra. Skócia nem akart lemaradni, ezért szolgálatba állította a Halifax Gibbet alapján megépített Maident (Hajadon), amelyet I. (skót királyként VI.) Jakab idejétől körülbelül 1710-ig használtak a halálraítéltek lefejezésére.

Joseph Guillotin csak annyit tett, hogy  javasolta ennek az akkoriban is jól ismert szerkezetnek a használatát a francia Nemzetgyűlés egyik bizottságának, amely Antoine Louis elnökletével azt a feladatot kapta, hogy javasoljon egy praktikus és fájdalommentes kivégzőeszköszt.

Antoine Louis jelentése szerint az ötletet Halifax Gibbet és egy olasz szerkezet, a Mannaia (Pallos) adta. Az első francia guillotine-t valószínűleg egy német csembalókészítő mester, Tobias Schmidt építette meg és 1792. április 25-én használták először. A "guillotine" elnevezés egy René Quentin de Richebourg de Champcenetz nevű újságíró tollából jelent meg először, aki a sors fintoraként később maga is egy ilyen szerkezet alatt végezte be földi pályafutását.