 A Mary Rose utolsó percei
A franciák és angolok között Solent-nél, azaz a Senki földjén vívott küzdelemben 1545-ben VIII. Henrik szeme láttára elsüllyedt Mary Rose-t 1982-ben emelték ki hullámsírjából, és azóta Portsmouth-ban látható.
A hajó süllyedése igazi katasztrófa volt: VIII. Henrik flottájának büszkesége a közhiedelem szerint a rossz tervezés miatt billent meg, és fordult át, majd süllyedt a tenger fenekére. A történészek egy része szerint a nyelvi nehézségek okozták a hajó süllyedését, hiszen a legénység az utasításokat nem értve engedte, hogy a tengervíz befolyjon az ágyúnyílásokon. A helyzetet csak nehezítette az erõs szél, és így a hajó könnyen megbillenhetett.A történészek egy része szerint a nyelvi nehézségek okozták a hajó süllyedését, hiszen a legénység az utasításokat nem értve engedte, hogy a tengervíz befolyjon az ágyúnyílásokon.
A Portsmouth-i Egyetem új kutatása azonban szembeszáll a hasonló ötletekkel: szerintük mindez badarság, és a Mary Rose sorsát egy kisebb francia galleonról leadott ágyúlövés pecsételte meg. Az ütközetrõl készített sussexi Cowdray-i metszet elemzése, a modern térképek vizsgálata, majd egy ezekbõl létrehozott háromdimenziós csataszimuláció sok korábbi kérdésre választ adott. Érdekesség, hogy a metszetrõl csupán egy másolat maradt fenn, amelyet azelõtt készítettek, hogy az eredeti képet rejtõ ház 1793-ban leégett. Ráadásul a kép nem csupán egy adott pillanatot ábrázol, hiszen a gondos elemzés alapján kiderült, hogy az inkább egyfajta csata-narratíva, amely a Mary Rose sorsát volt hivatott elbeszélni. {mosimage}Az adott nap idõjárását a korabeli leírások alapján sikerült rekonstruálni, így a hajók mozgását a GPS-technikákkal könnyedén a szelekhez igazították, majd az is kiderült, hogy a metszeten látható hajók közül melyik milyen irányban haladhatott. Ennek alapján a francia és angol taktikát is újraalkották, és a szimulációban aztán a kutatók számára is meglepõnek bizonyult, ahogy a Mary Rose szép lassan beúszott a francia hajók tûzvonalába.
A végzetes lövést az angol hajókra korábban többször is veszélyt jelentõ kisebb francia galleonok egyike akkor adta le, amikor az éppen menekülõre fogta volna a dolgot, vagy az is lehet, hogy még le volt horgonyozva. Amikor aztán az ágyúgolyók ütötte lyukon a víz beömlött a hajótestbe, az teljességgel instabillá és irányíthatatlanná vált. A vízvonaltól messze lévõ ágyúnyílások ekkor kerültek közel a tengerhez, és egy szint után az egész hajótest megbillent.
A kutatást vezetõ Dr. Dominic Fontana szerint ebbõl a parton állók semmit sem láthattak, és mindez úgy tûnt, mintha a szél fordította volna át a hajótestet. A kutató szerint Henriknek már az is elég megalázó lehetett, hogy flottája büszkesége az orra elõtt süllyed el, így arra nagyon ügyeltek, hogy senki ne tudja meg, miszerint ez a franciák érdeme lehetett.
Az elméletet bizonyítékokkal is sikerült alátámasztani: eszerint a hajótestben több helyen is nyoma maradt a francia lövéseknek, illetve egy francia gránit ágyúgolyót is találtak. A hajótestben végzett vizsgálatok egyben arra is rámutattak, hogy a tengerészek mindent megpróbáltak megtenni, hogy befoltozzák ezt a lyukat, ám sikertelenül.
A teória részleteit a What really sunk the Mary Rose? című dokumentumfilmben, november 24-én mutatták be a History Channelen. |
