A következő táblázatban a jelentősebb francia nagyvárosokat és az ott élők számát ismertetjük.

Carcassonne, Biarritz, Annecy... Egy ötletes kis játék segítségével megtanulhatod francia városok helyét a térképen. Kipróbálod? Klikk ide!

2002-es adatok szerint a Kongói Demokratikus Köztársaság mintegy 400 ezer menekültet és menedékkérőt fogadott be.

Nekünk magyaroknak nem sokat jelentenek az afrikai országok. Az egykori (és jelenlegi) nagyhatalmaknak azonban - köztük Franciaországnak is komoly érdekeltségeik voltak és vannak a tengeren túlon és több földrészen. Részletek a Tovább hivatkozásra kattintva.

Az alacsony fekvésû Észak-Pas-de­-Calais régió sûrûn lakott és erõsen iparosított. Dunkerque, Calais és Boulogne a fontos kikötõi. Picardia sokkal inkább mezõgazdasági jellegû.

A Párizs vonzáskörzetében élõ 9 millió ember alaposan megterheli a kicsiny Île de France régiót. Nap­jainkban a párizsiaknak kevesebb mint egynegyede lakik magában a fõvárosban a régi városkapukon be­lül; a többiek a messzire nyújtózó elõvárosokban élnek, amelyeknek külön önkormányzatuk van. A régió mészköves talaján sok az erdõ, ame­lyeket a királyok egykor vadászterü­letként használtak. Õk építették fel Versaille, Fontainebleau, Ram­bouillet kastélyegyütteseit is. Lakossága: 10,2 millió fõ; területe 12 000 négyzetkilométer; központja Párizs, amelynek lakossága 2,1 millió.

Régi, favázas házak, almáskertek, legelõk, békés versenylovak és fejõs­tehenek, magas gótikus székésegy­házak és fehér mészkõsziklás tengerpart - mindettõl együtt lesz Nor­mandia festõi táj; amelybõl árad a jólét. Modern ipara is van, nevezeté­sek autógyárai és atomerõmûve.

Bretagne Franciaország legnyugatibb s a leginkább tengeri jellegû régiója, egyben a legegyénibb is, amely erõsen tudatában van önazonosságának, kultúrájának és történelmének. Itt a fõ tevékenységi kör a mezõgazdaság, a halászat, a turizmus és az elektronika.