Az alacsony fekvésû Észak-Pas-de­-Calais régió sûrûn lakott és erõsen iparosított. Dunkerque, Calais és Boulogne a fontos kikötõi. Picardia sokkal inkább mezõgazdasági jellegû.

A Párizs vonzáskörzetében élõ 9 millió ember alaposan megterheli a kicsiny Île de France régiót. Nap­jainkban a párizsiaknak kevesebb mint egynegyede lakik magában a fõvárosban a régi városkapukon be­lül; a többiek a messzire nyújtózó elõvárosokban élnek, amelyeknek külön önkormányzatuk van. A régió mészköves talaján sok az erdõ, ame­lyeket a királyok egykor vadászterü­letként használtak. Õk építették fel Versaille, Fontainebleau, Ram­bouillet kastélyegyütteseit is. Lakossága: 10,2 millió fõ; területe 12 000 négyzetkilométer; központja Párizs, amelynek lakossága 2,1 millió.

Régi, favázas házak, almáskertek, legelõk, békés versenylovak és fejõs­tehenek, magas gótikus székésegy­házak és fehér mészkõsziklás tengerpart - mindettõl együtt lesz Nor­mandia festõi táj; amelybõl árad a jólét. Modern ipara is van, nevezeté­sek autógyárai és atomerõmûve.

Bretagne Franciaország legnyugatibb s a leginkább tengeri jellegû régiója, egyben a legegyénibb is, amely erõsen tudatában van önazonosságának, kultúrájának és történelmének. Itt a fõ tevékenységi kör a mezõgazdaság, a halászat, a turizmus és az elektronika.

A Loire két hatalmas régiójában, Közép-Franciaországban és a Loire-vidéken számos híres királyi kastély van a széles folyó partján vagy annak közelében. Sok nagy írót neveltek ezek a szelíd tájak, többek között Rabelais-t, Balzacot és Proustot. A fõ iparágak a hajóépítés és az élelmiszeripar.

A francia helyi közigazgatás bonyolult. Az ország 96 département-ra (megyére) oszlik, amelyek ma 22 régióban csoportosulnak. A Napóleon korában mesterségesen létrehozott megyék nagyjából egyforma méretűek (kivéve Párizs körzetét, ahol kisebbek), s majd mindegyiket a helyi folyó után nevezték el, például Somme és Loire, néhány esetben pedig hegy volt a névadó.

Az ezerarcú Franciaország a világ egyik leglátogatottabb kulturális központja. Franciaország a 15. század óta létezik jelenlegi formájában. Az országhatárok jobbára természeti képzõdmények mentén húzódnak. Északon a La Manche-csatorna, nyugaton az Atlanti-óceán, délen a Pireneusok és a Földközi-tenger, míg keleten az Alpok, a Jura-hegység és a Rajna határolja. Ez a világ 4. leggazdagabb és 37. legnagyobb országa. Nyugat-Európában itt a legnagyobb a lakosok száma. A népesség zömmel földmûveléssel foglalkozik; a nemzeti jövedelem java részét a mezõgazdálkodás szolgáltatja (a földterületek 56 százalékát megmûvelik, 25 százalék erdõ). Az ország lakosainak száma 58 millió, a népsûrûség nagy, átlagosan 104 fõ négyzetkilométerenként.