2008-ban 834 ezer gyermek született Franciaországban. Ezzel a számmal egy 1981-es rekord dőlt meg. A 2004-2008 közötti időszakban a statisztikai hivatal évente öt jelentős vizsgálatot végzett a témában, ezek összegzése alapján így néz ki a francia népesség a nagyító alatt.Születési rekord2008-ban 801 ezer baba született Franciaország európai területén, 33 ezer pedig a tengeren túli megyékben.  Legmagasabb termékenységi mutató Európában
Annak ellenére, hogy a termékeny korban levő nők száma 25 éve csökken, a születések száma – a termékenység növekedése miatt – nőtt. Ez a szám 2008-ban elérte a 2,02/nő számot Franciaországban. Ez az adat 2006-ban 2, 2007-ben 1,98 volt. Franciaország és Írország az unió két tagállama, ahol a termékenység a legmagasabb. Növekvő népességFranciaország népessége 64 millió 303 ezer, amiből 62 millió 450 ezer az anyaországban, 1 millió 85 ezer a tengeren túli megyékben él. Ha hozzávesszük a tengeren túli területek (Francia Polinézia, Új Kaledónia, Mayotte, Saint-Pierre-et-Miquelon, Wallis-et-Futuna, Saint-Martin és Saint-Barthélémy) további 770 ezres lélekszámát, a teljes népesség eléri a 65,1 milliót. Ez 366 500 fős növekedést jelent egy év alatt, amiből 76 ezer a bevándorló. A természetes szaporodás tehát 290 ezer fő (834 ezer születés, 543 500 elhalálozás). Anyaság idejének kitolódásaA franciáknak egyre több gyermeke születik, de egyre később. Az anyává válás átlagéletkora tovább nőtt 2008-ban, közelíti a 30 évet. Ez csaknem két évvel több, mint húsz évvel ezelőtt. Ez a tendencia jellemző Európára, kivételt képeznek az unióhoz legutóbb csatlakozott kelet-európai országok. Kettőből egy születés házasságon kívüliA házasságon kívüli születések száma 2006-ban került többségbe, ez a szám tavaly már 52 százalék volt, 10 százalékkal több, mint tíz éve.  A népesség elöregedése folytatódik
5,6 millió 75 éves vagy annál idősebb személy él Franciaországban, egyharmaddal több, mint tíz évvel ezelőtt. Ennek a számnak a növekedése ötször gyorsabb volt, mint a népesség többi korcsoportjáé. Ez azt jelenti, hogy 2009. január 1-re már 8,7 százalék körüli lehetett a 75 évesek vagy annál idősebbek aránya. A várható életkor nem növekszikEllentétben a hosszú távon megfigyelt tendenciával – ha figyelmen kívül hagyjuk a kánikula évét (2003) – a várható élettartam nem nőtt. A férfiaknál folytatódott az emelkedés, a nőknél enyhén csökkent ez az érték. Egy 2008-ban született fiú 77,5 év hosszú életre számíthat (szemben a 2007-es 77,4 évvel), egy kislány pedig 84,3 évre (szemben a 2007-es 84,4 évvel). Míg a férfiak várható életkora hasonló az uniós átlaghoz, a nőké az egyik legmagasabb az Öreg Kontinensen. A házasságon kívüli születések száma 2006-ban került többségbe, ez a szám tavaly már 52 százalék volt, 10 százalékkal több, mint tíz éve.
A vidék elnéptelenedése csökkenőbenA 64,3 millió lakos a párizsi és nagyvárosi agglomerációs pólusok köré koncentrálódik, de elmozdulás van folyamatban a vidék javára. A vidék lakosságának növekedési ritmusa megegyezik a többi francia terület növekedési arányával (0,7 százalék). Ez az adat igen figyelemre méltó: hosszú csökkenés után 1982 és 1999 között stagnálás következett. A jelenlegi helyzetet a statisztikai hivatal egyértelműen a vidék elnéptelenedésének megtorpanásaként értékeli. A városi nagy agglomerációk növekedéseMíg korábban a városközpontokból a külvárosba vagy agglomerációba való kiköltözés volt megfigyelhető, 2008-ban újra a városközpontok lakossága nőtt (0,3 százalékkal). Párizs lakossága az első világháború óta csökkent, 1999 óta viszont évi 0,4 százalékkal nő. Ha ez a tendencia nem is általános, érinti viszont az ötven legnagyobb várost és vonzáskörzetét, ahol a városközpont ugyanúgy gyarapodik, mint a külváros. 1999 és 2006 között ez többek között Lyon, Lille, Toulouse, Bordeaux, Nantes, Douai-Lens és Strasbourg. Kisebb települések, mint az uniós átlagA hexagon (Franciaország szinonimája, mivel az ország alakja a térképen egy hatszögre hasonlít – a szerk.) átlaga 1700 fő, szemben az uniós 4000 fővel. Az 50 fő alatti települések száma Franciaországban 955. Fordítás: www.francianyelv.hu - A fordítás szabadon átvehető, de kizárólag a belinkelt forrás feltüntetésével. |
Hozzászólások
Mielőtt ostobaságokat írna, ajánlom, hogy olvassa el az INSEE (francia statisztikai hivatal) minden évben megjelentetett, Données sociales de la société françaises c. kiadványát.
Tanulmányozhatj a afrancia belügyminisztér ium nyilvános statisztikáit is.
Ezekben megtalálhatja, hogy az elmúlt évtizedekben Franciaországba bevándorló külföldiek 80 százaléka Afrikából - fekete Afrika és észak-Afrika - érkezett.
A bevándorlók száma Lionel Jospin 2002-ig tartó miniszterelnöks égének 5 éve alatt elérte az évi 250 000-et, még tavaly is kb. 150 000 bevándorló érkezett Franciaországba .
Franciaországba n sehol sem tesznek különbséget a születési ország szerint, a statisztikák alapja az állampolgárság, illetve a szármqzás (origine française vagy origine étrangère). A külföldi származást az INSEE két generációra visszamenőleg tartja nyilván.
Bár Franciaországba n nincsenek hivatalos etnikai statisztikák, az INSEE 2006-os kiadványában megtaláltam, hogy pl. körülbelül 500 000 marokkói származású család (ménage, azaz háztqrtás) él Franciaországba n, ahol az egy nőre eső átlagos gyermekszám 3,8.
Ennek alapján nem nehéz kiszámolni, hogy ma kb. 12 - 13 millió afrikai (fekete vagy arab) származású francia élhet Franciaországba n, mely családokban a marokkói származásúakhoz hasonlóan mindenütt magasabb a gyermekek száma, mint a francia származású családokban.
Az állampolgárságr a Franciaországba n nem lehet alapozni, tekinettel arra, hogy az állampolgársági törvény két évvel ezelőtti módosításáig házasságkötésse l egy év alatt, otttartózkodáss al pedig 3 év alatt lehetett szinte automatikusan állampolgárságo t szerezni.
Lehet, hogy jelenleg 2 millió más európai országból származó külföldi él Franciaországba n, ők azonban nem bevándorlók. Többségük néhány évig dolgozik Franciaországba n, majd máshová megy, vagy nyugdíjas éveit Dél-franciaországba n töltő angol vagy holland.
A két világháború között (úgy 80 évvel ezelőtt) bevándorló lengyeleknek pedig csak a neve lengyel, többségük már régóta francia, és nem pusztán jogi szempontból. Ugyanez a helyzet a spanyolokkal és portugálokkal is, akik közül sokan haza is mentek a két ország EU csatlakozását követően.
Évekig éltem Franciaországba n, de soha nem hallottam, hogy bárki is bevándorlónak tekintetné a spanyolokat vagy a németeket.
- A franciaországi születésű anyák termékenységi mutatója is magas (a 2-t közelíti minden nőre vetítve), és olyan régiókban is nő a népesség, ahol nagyon kevés a bevándorló. 2005-ben a 774 ezer szülésből 680 ezer franciaországi születésű nőre esett (nagy valószínűséggel francia vagy európai bevándorló). A különbözet egy kisebb része európai, amerikai, ausztrál anya, bár a többség fekete és arab.
- A bevándorlók relatív többsége az elmúlt évtizedekben európai volt, még most is majdnem annyian (de azért már összességében kevesebben) vándorolnak be Európából, mint Afrikából. Ma kb. 2 millió másik európai országban (elsősorban Németországban, Olaszországban, Spanyolországba n, Portugáliában, Törökországban és Lengyelországba n) született bevándorló él Franciaországba n, leszármazottaik kal együtt még több, a többi kontinens összesen kb. ugyanennyit tesz ki a bevándorlók között. Újabban nagyon sok középosztálybel i amerikai is Franciaországba emigrál.
- 1944-74 között hatalmas baby boom zajlott le Franciaországba n, 1971-ben (a csúcson) 2,49 volt a termékenységi mutató. A hetvenes években születettek - késői gyerekvállalás miatt - most kezdenek nagyobb számban szülni. (Ezek a nők többnyire franciák.)
Szóval azért nemcsak a feketék és az arabok száma nő. (Nem mintha ez önmagában baj lenne, csak nem állja meg a helyét.)
A cikk hozzászólásainak RSS-csatornája.