Nicolas Sarkozy pártjának vereségével zárult a regionális választások első fordulója Franciaországban.

Az előzmények, korábbi hírünk:

A kormányzó jobbközép pártok arra számítanak, hogy az utolsó pillanatban megugrik táboruk aktivitása. Sarkozy közvetlenül a választások előtt bejelentette: több mint egyéves szünetet tart a reformok sorában.

Nem sok jóra számíthat Nicolas Sarkozy köztársasági elnök – aki óvatosan fogalmazva a választások regionális jellegét húzta alá a Le Figaro című konzervatív lapnak adott nyilatkozatában – két nappal a vasárnap sorra kerülő franciaországi regionális választások előtt. Ezzel szemben Francois Hollande, a baloldali ellenzék egyik meghatározó politikusa úgy fogalmazott, erőteljesen az országos politikára vonatkoztatható olvasata lesz e voksolásnak, méghozzá az, hogy a franciák nem támogatják a kormány három éve megkezdett politikáját. Martine Aubry, a PS elnöke is úgy látja, a társadalom nem vevő a jobboldal programjára.

Aubry alá a legfrissebb közvélemény-kutatások adják a lovat: a TNS-Sofres Logica adatai szerint a szocialisták 30 százaléknyi szavazatra számíthatnak a kormánypárt 29 százalékával szemben, míg a CSA becslései szerint 29,5-et nyer az ellenzék, a kormányzó jobbközép Népi Mozgalom Uniója (UMP-NC) pedig 27,5 százaléknyi voksra számíthat.

Cohn-Benditék a tartalékcsapat

Elemzők szerint nem tett jót a kormánypártnak a Soumaré-ügy: az UMP képviselői egy névazonosságból eredő tévedés folytán visszaeső bűnözőként emlegették Ali Soumaré szocialista jelöltet.

A választások egyik reményteli szereplője az Europe Ecologie párt: az előrejelzések szerint a zöldalakulat a voksok 13-15 százalékát viheti el, egyes régiókban, mint Rhone-Alpes vagy Elzász, még a 20 százalékos küszöböt is elérhetik. (Ezt a Daniel Cohn-Bendit által meghatározott választási koalíciót 2009-ben hozták létre az európai választásokra, a szövetségben más zöldpártok is részt vesznek – a szerk.)

A zöldek egyébként már most készülnek a két választási forduló közötti tárgyalásokra, ugyanis fontos posztokat szeretnének elnyerni a regionális tanácsokban.

A viszonylag fej-fej melletti erdményt jósoló első kör után a másodikban ugyanis komoly előnyt várnak a szövetségeseikkel megerősödő szocialistáknak, akikkel szemben a jobboldalnak nem maradnak tartalékai.

Mindezek ellenére az UMP abban bízik, hogy hirtelen megugrik a választók aktivitása, az előrejelzések ugyanis alacsony részvételt jeleznek. Francois Fillon miniszterelnök Nantes-ban úgy fogalmazott: csalódni fognak azok, akik összecserélik a közvélemény-kutatásokat az urnákkal.

Komoly eredményekre számíthat a radikális jobboldal pártja, a Front National, mely 8,5–9,5 százalékot nyerhet, a liberális Demokrata Mozgalom (MoDem) 4,5–5 százalékra, a szélsőbaloldali Baloldali Front 5,5–7 százalékra apellálhat.

Leáll a Duracell-nyuszi

Nem lehet a véletlen műve, hogy Sarkozy éppen péntekre időzítette azt az interjút a Le Figaro című lapban, melyben kifejti, hogy szünetet tart a reformok sorozatában. A francia sajtó szerint a „Duracell-nyuszi” leáll 2011 második feléig, hogy a törvénykezésnek némi időt adjon visszazökkenni a megszokott ritmushoz.

Mindenesetre nem növelte a kormány népszerűségét, hogy kénytelen hozzányúlni az egyre durvább deficitet termelő nyugdíjrendszerhez.

Az iparűzési adó eltörlése ügyében a kormány már tavaly ősszel behúzta a vészféket, míg az Európai Valutaalap (EMF) ötlete mellett még pénteki, a Financial Timesnak adott nyilatkozatában is kitart.

Összetett kérdés, mennyiben volt hasznos a választások szempontjából a nemzeti identitásról szóló vita: a kormány népszerűsége valószínűleg csökkent, főleg a vélt vagy valós muszlimellenes kiszólások miatt – ám ennek a második világháború óta Nyugat-Európában is tabunak számító kérdésnek a fölvetése történelmi jelentőségű lehet, s túlmutat a regionális választásokon vagy bármely rövid távú spekuláció horizontjain.