A beadott pályázatok mennyisége egyrészt függ a tájékoztatási, "mozgósítási" munkától, másrészt a pályázati kiírások tartalmától (mennyire sikerült a támogatási igényeket eltalálni). A kiírásokon késõbb persze módosítani is lehet, az eddigi tapasztalatokat õsszel összegzik. A pályázatokat magyar nyelven, magyar állami szervekhez kell beadni, és magyarok a bírálók is - a nyelvtudás hiánya így senkit sem zár ki az uniós támogatásokból.

Akadnak egyszerûbb, kisebb, de tömeges részvételre számot tartó pályázati kategóriák; ide tartoznak például a munkahelyteremtéshez kapcsolódó képzések vagy a kis- és középvállalkozások technológiai hátterének fejlesztése. E csoportban a pályázatok körülbelül felét fogadja be a rendszer: ötven százalékban olyanok pályáztak, akik valóban kaphatnak támogatást, és arra kértek pénzt, amire tényleg lehet. Van persze pályázó, akitõl hiánypótlást kértek, de õ is benne marad a rendszerben, vagyis nem "engedik el a kezét" - hangsúlyozta Dobrev Klára.

Attól nem kell tartani, hogy valaki a jó pályázat ellenére sem kap támogatást. Mi inkább azon töprengünk, lesz-e elég alkalmas pályázat az EU-források elköltéséhez - tette hozzá az elnökhelyettes. A legtöbb pályázati ablaknál nagyon sokáig nem kell még az elutasítástól félni, ráadásul 2007-tõl többszörösére nõ a rendelkezésre álló keret.

Továbbra is a gazdasági versenyképesség a legnépszerûbb a nemzeti fejlesztési terv (NFT) öt operatív programja közül: több mint ötezer pályázat érkezett ebbe a kategóriába. Meglepõ a kis- és középvállalkozások aktivitása. A legtöbben a mûszaki-technológiai háttér fejlesztéséhez kértek támogatást, de biztató, hogy rögtön ezután a korszerû menedzsment rendszerek és technikák következnek a sorban. Ez nem infrastruktúrát, hanem valamiféle tudást, szervezési ismeretet takar - ami már igazi versenyképesség-növelõ tényezõ.

Bár a regionális fejlesztésnél számszerûen kevesebb pályázat érkezett be, az igényelt támogatás összege itt a legnagyobb (közel százmilliárd forint). Ezen belül különösen kedvelt a turisztikai vonzerõ fejlesztése.

A fõ kihívás Dobrev Klára szerint nem a pályázatok megírása, hanem a projektben gondolkodás. Ha valaki öszsze tud állítani egy projektet (legyen kisvállalkozó, önkormányzati képviselõ, iskola- vagy kórházigazgató), az már le is tudja írni. A lényeg, hogy meglegyen az ötlete, mit szeretne csinálni, és ehhez összeszedje, hogy pénzben, emberben, energiában, infrastruktúrában, tudásban mire van szüksége, s hogyan tudja mindezt idõben ütemezni. A pályázat kidolgozása már nem más, mint a projekt különféle részeit, a megfelelõ papírokat "összefûzni" egy dokumentummá. (NOL)