Búr Gábor, az Eötvös Loránd Tudományegyetem docense szerint a nyugati világ a hidegháború után először 1994-ben, a ruandai mészárlás miatt figyelt fel Afrikára.

Az InfoRádió anyagát meg is hallgathatod:

Adobe Flash Player not installed or older than 9.0.115!

Gépfegyverekkel lőttek rá a togói futballistákat szállító buszra múlt héten Angolában, az Afrikai Nemzetek Kupájának helyszínén. Az eset megrendítette a világot, mivel a jármű sofőrje, a szövetségi kapitány segítője és egy sajtószóvivő életét vesztette, valamint több világhírű futballista is megsérült.

A ruandai népirtás képei bejárták a világot

Az afrikai politikai helyzet kapcsán az ELTE docense az InfoRádió Aréna című műsorában azt mondta: a második világháborút követő évtizedek legvéresebb, legaktívabb konfliktusa volt a ruandai, ahol 1994-ben egy hét alatt közel egymillió embert öltek meg.

Búr Gábor hozzátette: ahhoz, hogy egy ország ideáig eljusson, sok mindennek kell változnia. A szakértő Szomália példáját hozta fel: addig, amíg a hidegháború tartott, vagy a Szovjetunió vagy az Egyesült Államok csatlósaként emlegették a Kelet-afrikai országot. A "szolid diktatúra" és a hidegháború után, amikor már egyik szuperhatalom sem volt érdekelt Afrikában, felszínre törtek azok a konfliktusok, amelyek a hidegháború idején nem.

A ruandai népirtás után megváltozott a világ lelkiismerete, és a politikai vezetők fogadkoztak, hogy ilyet többé nem szabad megengedni - mondta Búr Gábor, aki úgy véli: ha bármi történik Afrikában, például Szudán Darfúr tartományában, akkor működésbe lép ez a "Ruanda-szindróma".