Felsõ-Normandia: lakossága 1,7 millió fõ; területe 12 300 négyzetkilométer; központja Rouen, amelynek lakossága 105 000 fõ, 137 kilométerre van Párizstól. Másik fontos városa Le Havre, lakossága 200 000 fõ.

Alsó-Normandia: lakossága 1,4 millió fõ; területe 17 600 négyzetkilométer; központja Caën, amelynek lakossága 117 000 fõ; 240 kilométerre van Párizstól.

Bár napjainkban adminisztratív szempontból Felsõ-­Normandiára (1,7 millió lakos) és Alsó-Normandiára (1,4 millió lakos) oszlik, ez a régi tartomány megõrizte erõs identitástudatát; amely történelmi okok miatt bi­zonyos értelemben kevésbé latin, inkább nordikus. Több a szõke és kék szemû ember, mint Franciaország más részein; és a temperamentumuk is visszafogot­tabb. Valójában Franciaországnak ez a része hasonlít a legjobban Anglia déli részére, ami népét, hajózási ha­gyományait, éghajlatát, fehér sziklás tengerpartját és bukolikus tájait illeti.

Rouen, Felsõ-Normandia büszke központja hatal­mas folyami kikötõ, amely tele van modern ipari léte­sítményekkel: Bár a középkori városmag nagy kárt szenvedett a második világháborúban a bombázások során, még mindig sok gyönyörû, gerendavázas ház áll az égbe szökõ székesegyház és a piactér környékén, ahol Jeanne d'Arcot megégették. Rouentól a széles Szajna a félig romba dõlt, 11. században épült, Bene­dek-rendi Jumiége-apátság felé kanyarog, ez egyike azoknak a hatalmas román templomoknak, amelyeket a korai normannok építettek (akik aztán Angliában is meghonosították ezt a stílust).

 A Szajna torkolatánál van Le Havre, Európa egyik legnagyobb kikötõje. A háborúban elpusztították, utá­na sietve, igencsak szerényen helyreállították; ez az egyetlen francia nagyváros, amelynek 1945 óta meg­szakítás nélkül kommunista vezetése van.  Harfleur, ahol 1415-ben Shakespeare V. Henrikje összehívta ked­ves barátait, hogy még egyszer esküszegésre beszélje rá õket, beleolvadt a város új ipari elõvárosába. A város északkeleti tengerpartja, Fécamp és Dieppe, a két nagy halászkikötõ felé tele van magas, hófehér sziklák­kal, amelyek Étretat környékén különös alakzatokban tornyosulnak a tenger fölé.

Nyugaton, Alsó-Normandiában Caën ma a modern ipar virágzó központja, de két nagyszerû, gondosan restaurált román apátság is van benne. A város súlyos sérüléseket szenvedett a hõsies 1944-es csatákban, de azóta korhûen újjáépítették; ami egyáltalán nem mondható el a körzet más lerombolt városairól, ame­lyekben fõleg vasbeton épületeket emeltek. Alább a parton vannak azok a szakaszok, Omaha, Utah és má­sok, amelyeken a második világháború során a szövet­ségesek 1944-es partraszállása történt. Arromanches­ban pedig az egész hadmûvelet életszerûen berende­zett múzeuma található.

A Caëntõl keletre lévõ tenger­parton finom homokkal borított strandok vannak, és egy sor zsúfolt üdülõhely, amelyek közül bizonyosan Deauville a legdivatosabb. A régió belsejében van a vonzó Pays d'Auge, amely mintegy Normandia szíve, és Lisieux gótikus székesegyházával, modern baziliká­jával, amelyeket elárasztanak a zarándokok, hogy tisz­telegjenek Lisieux-i Szent Teréz, a helyi szent elõtt.

Normandia nyugati része, Manche megye, ahol a forgalmas cherbourgi kikötõ található, különbözik a régió többi részétõl. Az alapja nem mészkõ, hanem gránit, köves tengerpartja és puritán kõházai õrzik a breton jelleget. Paraszti népessége is sokkal szegényebb; mint Calvadosé. De mégis van néhány remek épülete, például Coutances-ban az égbe szökõ gótikus székes­egyház, és Mont-St-Michel felújított gótikus apátsága, amely egy part közeli sziklás szigetecskén áll.

Normandia számos jelentõs írót adott Franciaor­szágnak. Guy de Maupassant Fécamp-ban született; s úgy találta, a helyi parasztok agyafúrtak és konokok. Gustave Flaubert, barátja és mentora, aki Rouenban élte le az életét, kíméletlen képet festett a szûk látó­körû normandiai középosztályról a Bovarynéban; amely talán a Ry faluban lezajlott valóságos drámán alapul. Egészen más volt a szenvedélyes és excentri­kus Barbey d'Aurévilly. Normandia nagy festõket is nevelt. Poussin és Millet is normandiai volt, Boudin pedig Honfleurben született és élt.  A vezetõ imp­resszionisták közül sokan festettek Normandiában, nevezetesen Claude Monet, akinek giverny-i otthona mellett csodálatosan újraépítették a kertet a mester­séges tavacskával.

Normandia az egyik leggazdagabb mezõgazdasági régió Franciaországban, itt állítják elõ,a pikáns sajto­kat (például a Camembert-t, a Pont l'Évêque-et, a Livarot-t), a sokféle almapálinkát, és versenylovakat nevelnek. Domfront-ban, a világ legnagyobb sajtgyárában naponta 350 000 Camembert-sajt készül.