Történelem

Belgium mai területén az elsõ nyomokat hagyó lakosok a kelták voltak. A rómaiak meghódították a területet a lakosság ellenállása ellenére (Ambiorixot leverik). Nagy Károly Lüttich közelében született 742-ben. A Nagy Károlyi birodalom megszûnte után Hollandiával szövetséges hercegségek jelentik az államot területen. A Habsburgok beházasodásai kapcsán spanyol uralom alá került a terület. Az 1648-as vesztfáliai béke, mely a 30 éves háborút zárta le, Belgiumot spanyol uralom alatt hagyta. 1713-ban az utrechti békében Hollandia déli tartományait (a mai Belgiumot) Ausztria kapta meg. A napóleoni háborúk során Hollandiával egyesült Batáviai köztársaság néven. 1815-ben a belgiumi Waterloo helységnél verik meg I. Napóleont. 1815-ben a bécsi kongresszus Hollandiával egyesítette, és Malmedyt és Eupent Poroszországhoz csatolja. Belgium 1830-ban vívta ki függetlenségét a párizsi 1830-as forradalmak hatására kitört forradalom során az egyesült Hollandiától.

Belgium részt vett az afrikai gyarmatosítás kései idõszakában. Az afrikai gyarmatokat felosztó 1885-ös Berlini Konferenciát követõen Kongó Szabadállam néven II. Leopold magánbirtokaként kezelték a területet. A belga gyarmatosítók módszerei 5-15 millió ember életébe kerültek. Joseph Conrad nevezetes kisregénye, A sötétség szívében ezt az idõszakot dolgozza fel. A kegyetlen és értelmetlen rémuralom nemzetközi tiltakozást váltott ki. Ennek hatására 1908-ban Kongó hivatalosan is belga gyarmat lett, és a belga kormány irányítása alá került. Ezt követõen a helyzet javult, de Belgiumnak soha nem voltak erõforrásai egy ekkora gyarmat irányításához.

Az elsõ világháborúban Németországnak nem adott átvonulási engedélyt, mire a németek erõszakkal bevonultak. Az itt történtekrõl sok, a tényeket helytelenül bemutató németellenes propagandairomány született meg a szövetséges sajtóban, ami miatt 1923-ban hivatalosan bocsánatot kértek Németországtól. Eupen és Malmedy vidékét az elsõ világháború után csatolták Németországtól Belgiumhoz.

1930-ban alapította meg Léon Degrelle a vallon fasiszta rexista pártot, ám a választók nagy része elutasította szélsõségesen nacionalista nézeteit.

{mospagebreak}

Belgium a II. világháborúban

Németország a második világháborúban hadüzenet és ultimátum nélkül lerohanta Belgiumot. 1940. május 28-án III. Leopold király feltétel nélkül letette a fegyvert, mely lépését a belgák többsége elítélte, s melynek nyomán árulással vádolták meg. Míg a kormány Angliába menekült, Leopold inkább Belgiumban maradt, ahol német fogságba került. Mivel visszautasította a németekkel való kollaborációt saját kastélyában háziõrizetbe helyezték.

A királyi palota Brüsszelben

A királyi palota Brüsszelben

Hitler egy mérsékelt, komoly nemzetközi tapasztalatokkal bíró német tábornokot, Alexander von Falkehausent nevezte ki Belgium katonai kormányzójának. Falkenhausennek a sikerült a németek által megszállt országok közül a legkevésbé elnyomó kormányt mûködtetnie Belgiumban. Maga is Hitler és a nemzetiszocializmus ellenfele volt, ezért hatalmát arra használta fel, hogy elkerülje vagy korlátozza a más megszállt országokban gyakori szörnyûségeket. Némileg sikerrel lépett fel Göring és Himmler befolyása ellen, még a súlyos élelmiszerhiány ellenére is sikerült megakadályoznia a tömeges éhezéseket, ezenkívül ellenállása nyomán a mintegy 90 000 belgiumi zsidó mintegy kétharmada túlélte a háborút. 1942 és 1944 között 25 257 foglyot szállítottak koncentrációs táborokba, túlnyomó többségüket Auschwitzba. Közülük 1 207 maradt életben. A Hitler elleni merényletet követõen Falkenhausen is koncentrációs táborba került, bár a merényletet szervezõ csoporthoz fûzõdõ kapcsolatira akkor még nem derült fény. Utódja nemsokkal a Belgium felszabadítása elõtt, 1944 júliusában, Josef Grohé lett. Leopoldot az inváziót követõen a németek elõször a szászországbeli Hirschstein an der Elbe erõdjébe, majd a Salzburg melletti Stroblba szállították. A háború után Hitlerrel való kollaborációval vádolták, és a törvényhozás megfosztotta uralkodói jogaitól. Helyette öccsét, Károly herceget választották kormányzónak. Leopold családjával együtt svájci számûzetésbe vonult.

A háború során a flamand nacionalisták azt remélték, hogy a németek segítenek véget vetni a frankofón dominanciának Belgiumban, ezért sokuk együttmûködött a német nemzeti szocializmussal, de az együttmûködés a vallon oldalon is ott volt. A német nemzeti szocialistákat két nacionalista politikai mozgalom, a Staf de Clerq vezetése alatt álló Flamand Nemzeti Unió (Vlaams Nationaal Verbond) és a Léon Degrelle vezette vallon rexista párt támogatta. Degrelle késõbb a vallon Waffen-SS hadosztályok parancsnoka lett, a háború után pedig Spanyolországba kényszerült emigrálni. Távollétében Belgiumban 'hazaárulásért' halálra ítélték a szövetségesek bíróságai. A háború után 280 kollaboránst végeztek ki és mintegy 58 000 további személyt tartóztattak le, illetve fosztottak meg vagyonától illetve jogaitól. [1]

1945 után

1945 után Belgium virágzó ország és Európa egyik legfejlettebb állama lett. Csatlakozott a NATO-hoz, az EU egyik alapítója.1960-ban nyeri el a mai Kongói Demokratikus Köztársaság függetlenségét Belgiumtól. Az ország ma az eurózóna tagja.

{mospagebreak}

Politika

Belpolitikailag kifejezetten problematikus a két nagyon különbözõ nyelvû és mentalitású népcsoport, a flamand és a vallon együttélése. Belgiumban, pontosabban Brüsszelben van az Európai Unió központja.

{mospagebreak}

Közigazgatási beosztás

Belgium régiói és tartományai

 

Belgium régiói és tartományai

Belgium 3 régióra (region/gewest/Region), azon belül 10 tartományra (province/provincie/Provinz) oszlik:

• Bruxelles/Brussel/Brüssel (Brüsszel régió)
• Vlaanderen/Flandre/Flandern (Flandria)
• Antwerpen/Anvers/Antwerpen
• Vlaams-Brabant/Brabant-Flamand/Flämisch-Brabant (Flamand-Brabant)
• Oost-Vlaanderen/Flandre Orientale/Ostflandern (Kelet-Flandria)
• Limburg/Limbourg/Limburg
• West-Vlaanderen/Flandre Occidentale/Westflandern (Nyugat-Flandria)
• Vallonie/Wallonië/Wallonien (Vallónia)
• Brabant Wallon/Waals-Brabant/Wallonisch-Brabant (Vallon-Brabant)
  Hainaut/Henegouwen/Hennegau
• Liège/Luik/Lüttich
• Luxembourg/Luxemburg/Luxemburg
• Namur/Namen/Namur

{mospagebreak}

Földrajz

Hegyes területe délen az Ardennek, amely a Rajnai palahegység nyugati szárnya és az Eifel folytatása. Közepe dombos, majd a tengerparti rész sík. Éghajlata kiegyensúlyozott, nedves, Sok haszonnövény nagyszerûen terem a löszös talajon, pl. gabonafélék. Az Ardennekben a hidegvérû lovakat használják munkaállatként.

{mospagebreak}

Gazdaság

Belgium a világ egyik legiparosodottabb regiójának szívében fekszik.

Beglium volt a kontinentális Európa elsõ országa, ahol lezajlott az ipari forradalom, az 1800-as évek elején. A bányászat és acélipar Liége és Charleroi környékén gyors fejlõdésnek indult és helyzetét megõrizte egészen a 20. század közepéig. A fejlõdés nem volt zökkenõmentes, az 1840-es évekre a flandriai textilipar súlyos válságba került és 1846-1850 között Flandirában éhínség pusztított. A II. világháború után a vegyi- és olajipar indult gyors fejlõdésnek Ghent és Antwerp környékén. Az 1973-as és az 1979-es olajválságok hosszas recesszióba taszították a belga ipart, amibõl az acélgyártás egészen máig nem is tért magához. Azóta is folyamatosan csökken az acélipari termelés, ami jelentõsen gátolja Wallonia tartomány fejlõdését.

{mospagebreak}

Népesség

Lakosság:10 258 762 lakos 2001-ben

• 0-14 éves:17,48%
• 15-64 éves: 65,57%
• +65 éves: 16,95%

• Népsûrûség: 336 fõ/km²
• Várható élettartam férfiaknál: 75 év
• Várható élettartam nöknél: 81 év
• Növekedési ráta: 0,16%
• Születési arány:10,74‰
• Halálozási arány:10,1‰
• Gyermekhalandóság:4,7‰
• Termékenység:1,6 gyerek/nõ
• Migráció:0,97‰

A lakosság 3 nyelvi csoportból áll:

• holland (flamand) nyelvû flamandok kb. 60%
• franciák (vallonok és brüsszeli franciák) kb.40%
• németajkúak 70 000 ember, fõleg a német határ mentén

Mivel Belgium Európa központjában helyezkedik el, az utóbbi két évezredben számos kultúra és nép átjáróháza volt. A kelta, római, germán, francia, holland, spanyol és osztrák népek valóságos olvasztótégelye.

A népsûrûsége Európában a második, Hollandia után.

Belgiumnak három hivatalos nyelve van: a francia, a német és a flamand (holland). A lakosság több mint fele (58%) flamand (holland) ajkú, a francia a második nyelv (42%), a német anyanyelvû emberek száma kevesebb mint 1%.

A fõváros Brüsszel túlnyomórészt francia nyelvû, de hivatalosan kétnyelvû.

{mospagebreak}

Kultúra

• Belgium híres fiai többek között a festõk, Hubert van Eyck, Jan van Eyck, Van Dyke, Pieter Bruegel, Paul Delvaux és Pieter Paul Rubens.

• César Franck, Henri Vieuxtemps

{mospagebreak}

Oktatás, ünnepnapok

Belgiumban 10 hivatalos munkaszüneti nap van: Újév, Húsvét hétfõ, május 1, Áldozócsütörtök, Pünkösd hétfõ, július 21 ( I. Leopold trónra lépésének évfordulója), augusztus 15, november 1 és 11, illetve december 25. Amennyiben ezen ünnepnapok valamelyike hétvégére esik, minden munkavállaló plusz egy szabadnapra jogosult a kiesõ hivatalos munkaszüneti nap helyett.