Bienvenu sur www.francianyelv.hu   A kijelölt francia nyelvű szöveg felolvasásához kattints a hangszóróra! Bienvenu sur www.francianyelv.hu GSpeech

Paris au temps du Roi-Soleil – Párizs a Napkirály idején
Histoire de Paris – Párizs története (11) 
Le Roi-Soleil

Avant Louis XIV, il y eut Louis XIII et son influent ministre, le cardinal de Richelieu. Ce dernier agrandit la Sorbonne, fit bâtir le Palais-Royal et créa l’Académie française, qui établit  aujourd’hui encore le dictionnaire officiel de la langue française. Louis XIV n’a que cinq ans lorsque la Fronde éclate, une révolte qui durera de 1648 à 1653. Le pouvoir repose alors entre les mains du cardinal Mazarin, principal ministre de la Régente Anne d’Autriche, en attendant la majorité du roi. 

Le cardinal de Richelieu

XIV. Lajos király előtt XIII. Lajos és befolyásos minisztere, Richelieu bíboros volt hatalmon. Ő volt az, aki kibővíttette a Sorbonne-t, megépíttette a Palais-Royal-t és megalapította a Francia Akadémiát, amely ma is összeállítja a francia nyelv hivatalos szótárát. XIV. Lajos csupán öt éves volt, amikor a Fronde – az 1648–1653 között zajló felkelés – kitört. A hatalom Mazarin bíboros, Ausztriai Anna régens főminiszterének kezébe került, amíg a király nagykorúságára várakoztak.  

La politique fiscale de Mazarin est si impopulaire que l’on hérisse des barricades partout dans Paris. Les princes s’en mêlent et l’on frôle la guerre civile. La famille royale doit même fuir en 1649 au château de Saint-Germain, à l’ouest de Paris. Le petit roi s’en souviendra. Méfiant à l’égard des bourgeois et du Parlement, il décidera plus tard d’édifier un château à Versailles, loin de la capitale. Installé dès 1671 et rejoint par sa cour en 1682, Louis XIV ne se rendre à Paris que 24 fois en 44 ans.

Le château de Saint-Germain

Mazarin adópolitikája annyira népszerűtlen volt, hogy Párizs-szerte barrikádokat emeltek.

A hercegek is közbeavatkoztak, és kis híján kitört a polgárháború. A királyi családnak el kellett menekülnie a Párizs nyugati részén található saint-germaini kastélyba. A kis király jól emlékezett erre. Gyanakodott a polgárságra és a Parlamentre, jóval később határozta el, hogy kastélyt emeltet messze a fővárostól, Versailles-ban. XIV. Lajos 1671-ben költözött be, az udvar 1682-ben követte, a király 44 éves uralkodása alatt mindössze 24 alkalommal járt Párizsban.     

Mais il n’en oublie pas pour autant la ville, qu’il veut à la hauteur de son règne. En 1670, le Roi-Soleil ordonne la construction d’un bâtiment monumental pour abriter les soldats invalides ou trop âgés pour servir dans son armée. Personne ne veut de cette population incontrôlable, qui erre dangereusement dans la rue aux lendemains de la guerre de Trente Ans. L’hôtel des Invalides devient ainsi le plus grand chantier du règne de Louis XIV après celui de Versailles.

L’hôtel des Invalides

Mégsem feledkezett meg azonban annyira a városról, mint azt uralkodása csúcspontján akarta. A Napkirály 1670-ben elrendelte egy monumentális épület megépítését a hadirokkantak, illetve a seregében való szolgálathoz már túl idős katonák számára. Senki sem kért ezekből  az ellenőrizhetetlen emberekből, akik a harmincéves háborút követően veszélyt jelentve kóboroltak az utcákon. Az Invalidusok Palotája így vált Versailles után XIV. Lajos legnagyobb méretű építkezésévé.

Près de 6 000 invalides de guerre y sont accueillis entre 1676 et 1690. Délaissé au profit de Versailles, le Louvre, lui, est investi par les artistes. Les académies de peinture, de sculpture et des sciences s’y installent tour à tour. Paris demeure quoi qu’il en soit le foyer intellectuel de la France. Les artistes s’y pressent autant qu’à Versailles : les dramaturges Corneille, Racine et Molière, le conteur La Fontaine, les moralistes La Bruyère et La Rochefoucauld, le peintre Poussin, l’architecte Mansart ... La Comédie-Française ouvre ses portes, la manufacture des Gobelins fournit ses plus belles tapisseries au roi, et deux places monumentales sont créées : la place des Victoires et la place Vendôme. Mais tout cela ne donne pas de pain aux Parisiens.

La Comédie-Française

Közel hatezer hadirokkantat szállásoltak el itt 1676 és 1690 között. A Versailles miatt  elhanyagolt Louvre-ba művészek költöztek. Egymás után a festészeti és szobrászati, majd a tudományos akadémia székhelye lett. Bárhogyan is történt, Párizs maradt Franciaország szellemi központja. Csak úgy özönlöttek ide a művészek, éppúgy mint Versailles-ba: Corneille, Racine és Molière drámaírók, La Fontaine meseíró, La Bruyère és La Rochefoucauld moralisták, a festő Poussin, az építész Mansart... A La Comédie-Française megnyitotta kapuit, a Gobelins manufaktúra legszebb szőnyegeit kínálta a királynak és két monumentális teret hoztak létre: a  place des Victoires-t és a place Vendôme-ot. Mindez azonban nem adott kenyeret a párizsiaknak.

De mauvaises récoltes provoquent des famines en 1692 et 1693. Des émeutes éclatent, et le théologien et écrivain Fénelon écrit : « Vos peuples, Sire, meurent de faim. »

En 1709, les Parisiens subissent le « grand hiver » ; par -20 °C, la Seine gèle, rendant impossible les approvisionnements en blé. Les pauvres s’entassent à l’Hôtel-Dieu et dans divers établissements religieux. Louis XIV est obligé de construire trois nouveaux hôpitaux (Pitié, Salpêtrière et Bicêtre), où l’on enferme plus qu’on ne soigne.

L’Hôtel-Dieu de Paris

A gyenge termés éhínséghez vezetett 1692 és 1693-ban. Zavargások törtek ki, a teológus és író Fénelon így írt: "Az Ön népe, Felség, éhen hal".

A párizsiak kemény telet szenvedtek át 1709-ben; mínusz 20 fok volt, a Szajna befagyott, lehetetlenné tette a gabona-utánpótlást. A szegények az Hôtel-Dieu-be és különböző egyházi intézményekbe zsúfolódtak. XIV. Lajos kénytelen volt három új kórházat (Pitié, Salpêtrière és Bicêtre) építeni, ahová inkább bezárták, mintsem gyógyították volna őket.

Et tandis que l’on badine à Versailles, le prêtre Vincent de Paul développe des œuvres de charité pour les pauvres, les enfants trouvés et les galériens. Ajoutons à cela l’augmentation des taxes : il faut bien payer le train de vie fastueux des courtisans du roi, les travaux pharaoniques et les guerres incessantes contre les Habsbourg ! On comprend alors pourquoi les Parisiens pleureront finalement peu la mort, en 1715, du Roi-Soleil.

Le prêtre Vincent de Paul

Miközben Versailles-ban pajzánkodtak, Páli Szent Vince lelkész jótékonysági szervezeteket hozott létre szegény vagy talált gyerekek és gályarabok javára. Mindehhez hozzá kell még tennünk az adóemeléseket: a népnek kellett megfizetni a királyi udvaroncok luxus életmódját, a hatalmas építési munkálatokat és a Habsburgok elleni végeláthatatlan háborúkat. Így már megértjük, miért nem siratták túlzottan a párizsiak a Napkirályt 1715-ben bekövetkezett halálakor.

Source : écoute
Traduit par P. Erzsébet
Lecture-correction : B. Kati

A felolvasó használata

A honlapon található francia nyelvű szövegeket a beépített program felolvassa, ha kijelölöd a szöveget az egérrel. Ha nem tudod hogyan kell, nézd meg ezt a videót:

Bíró Ádám könyvei

Vive la langue française!

Oublie ton passé,
qu`il soit simple ou composé,
Participe à ton Présent
pour que ton Futur
soit Plus-que-Parfait !

Kövess minket!

Francia szótárak

Hirdetés
A kijelölt francia nyelvű szöveg felolvasásához kattints a hangszóróra! Francianyelv.hu felolvasó