Bienvenu sur www.francianyelv.hu   A kijelölt francia nyelvű szöveg felolvasásához kattints a hangszóróra! Bienvenu sur www.francianyelv.hu GSpeech

Diploma csak nyelvvizsgával jár. Ennek hiányában vagy nagyon gyorsan meg kell tanulni egy nyelvet, vagy le kell mondani a papírról. Sokan azonban nem hajlandók sem erre, sem arra: az Oktatási Hivatal becslése szerint minden tizedik nyelvvizsga hamis Magyarországon.

Az idei diplomaosztón a végzett főiskolásoknak csak a fele kapta meg a diplomáját Nyíregyházán a nyelvvizsga papír hiánya miatt– írta az egyik megyei napilap. A hír országos feltűnést keltett, bár az eset korántsem kirívó. Évről évre kivétel nélkül minden felsőoktatási intézményt érint ez a probléma, persze nem ugyanolyan mértékben.

A végzősök negyede nem kap diplomát

Országos szinten a hallgatók körülbelül negyede nem jut hozzá a diplomájához a nyelvtudás hiánya miatt.

A precedens értékű Nyíregyházi Főiskola esetében 2143 hallgató közül 1016 nem kaphatott oklevelet. Összegyetemi szinten ez a 47 százalék valóban országos rekord. A karonkénti összehasonlításban is Nyíregyháza van az élen: a hittudományi karon a záróvizsgázók 62 százaléka nem lett diplomás, de a keszthelyi Georgikon Mezőgazdaság-tudományi karon is 44 százalékos ez az arány, és a Debreceni Egyetem egészségügyi főiskolásai a maguk 40 százalékával szintén dobogósnak számítanak. A pozitív rekordot idén talán a Pécsi Egyetem orvosi kara tartja. Itt a 170 hallgatóból mindössze ketten nem vehették át a diplomájukat, ez alig több, mint 1%. Összességében úgy tűnik, országos szinten a hallgatók körülbelül negyede nem jut hozzá a diplomájához a nyelvtudás hiánya miatt, és bár évenként lassú, egy-egy százalékos javulás mutatkozik, még mindig ijesztően nagy ez az arány.

Azt a rendeletet, ami a záró oklevél feltételeként előírja a nyelvvizsgát, az 1996-os törvény módosításakor rögzítették. Ez a feltétel nem tűnik teljesíthetetlennek, hiszen főiskolán az alapfokú C, egyetemeken általában a középfokú C nyelvvizsga megszerzése az elvárás. Bizonyos intézmények pedig dönthetnek úgy, hogy ettől eltérő, súlyosabb követelményekkel állnak elő. Ennél szigorúbb elvárás – felsőfokú, vagy szakmai nyelvvizsga megszerzése – csak a mesterképzéseken feltétel. Ráadásul az esetek többségében bármely választott nyelvből letehető a vizsga.

Bár a nyelvtudás követelmény, a nyelvtanítás nem a főiskolák, egyetemek dolga. Ez a feladat a közoktatásé, tehát elvileg az egyetemre már nyelvtudással illene érkezni. A legnépszerűbb egyetemeken ez így is van. A jelentkező, ha nincs legalább egy papírja, nem is igen nyerhet felvételt például a Corvinusra vagy az ELTE bölcsészkarára. Ezt a tendenciát némileg elősegíti, hogy évek óta kötelező a nyelvi érettségi, és a középiskolások két nyelvet is tanulnak 14 és 18 éves koruk között.

Az a hallgató azonban, akinek nincs nyelvvizsgája felvételije idején, az egyetemi évek során általában csak felejt. Ha a diploma közeledtével észbe kap, az egyetemi kereteken belül általában nincs lehetősége nyelvet tanulni. Marad a tanfolyam vagy magántanár, ami igen drága és időigényes.

A legnépszerűbb nyelvek: angol, német, francia, spanyol, lovári

Egy állásinterjún semmire sem megy használhatatlan nyelv tudásával.

Az imént részletezett okokból az utóbbi időben egyre népszerűbbek lettek az úgynevezett alibinyelvek: a lovári és az eszperantó például. Ezeket a nyelveket állítólag könnyebb elsajátítani. „Tanulj meg eszperantóul 9 hét alatt az Interneten a saját lakásodban, nulláról alap-, vagy középfokig!”  ígéri egy hirdetés. A lovári nyelvtanfolyamok padjait is leginkább a nyelvvizsgapapír után áhítozók töltik meg. A nyelvvizsgára három hónap alatt fel tudnak itt készülni – állítólag. Felmérések szerint az odajárók elenyésző része akar ezzel a nyelvvel foglalkozni, de a nyelvvizsgaközpontokban a négy világnyelv után a legtöbben lovárira jelentkeznek manapság. Tavaly a jelentkezők száma 1550 fő volt. Bár így, amit a diplomára vágyó nyer a réven, azt többszörösen veszti el a vámon, hiszen egy állásinterjún semmire sem megy egy olyan nyelv tudásával, ami a vállalat számára használhatatlan.

Cserevizsgázó,  hamis papír

És ha ez sem megy, akkor jönnek a fondorlatos technikák. Jól ismert módszer a cserevizsgázó. Ilyenkor a vizsgázó maga helyett olyasvalakit küld – némi pénzért -  aki jól beszéli a nyelvet. Ilyen esetről több városi legenda is szól. Bár ez az eljárás nem veszélytelen, mert a nyelvvizsgaközpontok is fel vannak készülve ez ellen, és többször ellenőrzik az iratokat.

Az ecseri piacon manapság is lehet nyelvvizsga papírt venni.

Van még egy ennél is egyszerűbb, bár eléggé elkeseredett, veszélyes megoldás is a papírok megszerzéséhez.  Az interneten keresztül, vagy az ecseri piacon manapság is lehet nyelvvizsga papírt venni. Az ára elég borsos: a középfokú kétszázezer forint, a felső negyedmillió. Bár ha utánaszámolunk, a többéves tanfolyam vagy a magántanár sem olcsóbb. A legolcsóbb nyelvtanfolyamok is harmincezer forintnál kezdődnek, és ahhoz, hogy alapszintről a középfokig el lehessen jutni, legalább négyet-ötöt el kell végezni, plusz ehhez jön még a tankönyvek ára és a legalább húszezer forintos vizsgadíj. Vagyis majdnem pontosan kétszázezer így is, a befektetett energiáról nem is szólva.

Egyre nagyobb azonban a lebukás veszélye. A tanulmányi osztályokon dolgozók már tudják, mire kell figyelni a nyelvvizsga papíroknál és ha valami gyanús, csak egy telefonhívásra van szükség, és máris ellenőrizhető a nyelvvizsga hitelessége. Ha kiderül, hogy nem valódi, okirat-hamisításért három év szabadságvesztés szabható ki. Sokan le is buktak így, az ő esetük elrettentő például szolgálhat.

Mindennek ellenére az Oktatási Hivatal becslése szerint minden tizedik nyelvvizsgapapír hamisított. A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen végzősei közül tavaly tizenegyet nem avattak fel, mert kiderült, hogy megvásárolták nyelvvizsgapapírjukat. Tavaly decemberben pedig lebukott egy 35 tagú, bizonyítványok lopásával foglalkozó szervezet és velük az a kétszáz megrendelő, aki az adatbázisukból előkerült.

Aki vizsgázik, rögtön megkapja

Sokan végül csak a papír hiánya miatt nem kapják meg sosem diplomájukat. Farkas Zsuzsa, az ELTE művelődésszervező levelező szakán kezdte tanulmányait. Ekkor még egy olyan rendelet volt érvényben, mely szerint az a hallgató, aki tanulmányi évei alatt betölti a negyvenedik életévét, mentesül a nyelvvizsga-kötelezettség alól. Azonban halasztania kellett egy évet, és a kihagyott év után már csak azokra vonatkozott a mentesség, akik tanulmányaik megkezdése előtt lettek negyven évesek. „Nem vagyok hajlandó lováriból vagy eszperantóból vizsgázni. Egyébként az sem olyan könnyű, mint mondják, sokan megbuktak a vizsgán a csoporttársaim közül. Az angolra pedig se időm, se pénzem család és munka mellett. Hiába jártam végig az egyetemet, nekem már nem lesz diplomám.”

Akik nem adják fel a harcot a nyelvvizsga papírért, és a záróvizsgát követően bemutatják a nyelvvizsga bizonyítványukat, harminc napon belül átvehetik az oklevelüket, időbeli korlát nincs, a kettő között tehát akár több év is eltelhet.

A kijelölt francia nyelvű szöveg felolvasásához kattints a hangszóróra! Francianyelv.hu felolvasó