Brède vára, ez kivételes történelmi és építészeti alkotás, mindössze 20 km-re Bordeaux-tól délre található. 1951. óta műemlékként tartjuk számon. 

A kastély a XIV. század elején épült (1306-ban) egy ősi vár helyén. A reneszánsz korában megújították, de mindvégig őrzi tipikus sokszög alakját, amely misztikusan visszatükröződik a kastélyt körülölelő vizesárokban. Hajdanán három felvonóhídon keresztül érkezhettünk volna a kastélyhoz, ma ezeket három fahíd helyettesíti.

A XVII. századig a La Lande, az Isle valamint a Pesnel családok tulajdonát képezte. 1686-ban a Secondat család vette birtokba, miután Marie-Françoise de Presnel házasságot kötött Jaques de Secondat-val, Montesquieu apjával.

Jacqueline de Chabannes grófnő - Denis, a legfiatalabb Montesquieu lányának - leszármazottja élt a Brède kastélyban, egészen 2004-ben bekövetkezett haláláig. Utódok nélkül, azt remélte, hogy ez a terület nyitott lesz a közönség számára, ezért hozta létre a Fondation Jacqueline de Chabannes alapítványt, melynek célja megőrizni és felfedeztetni a közönséggel ezt a csodálatos örökséget.

Röviden Montesquieu életéről

Ebben a kastélyban született 1689. január 18-án, Charles Louis de Secondat, Brède bárója, ismertebb nevén Montesquieu. Betegesen ragaszkodva a családi kastélyhoz, Montesquieu minden idejét ott töltötte. Úgy találta, ez a béke és boldogság szigete, mely elősegíti a gondolkodást és az írást. 

Szívesen múlatta idejét szalonokban és kávéházakban, ahol bölcsességével és szellemességével vívott ki magának elismertséget. A legkomolyabb ügyekről is képes volt humorosan szólni, így idővel az udvarban is megkedvelték.

Bölcs óvatosság jellemezte első irodalmi sikerét, a Perzsa leveleket. A szatirikus hangvételű regényben korának francia társadalma elé tartott görbe tükröt, s két perzsa utazó szemével vizsgálta a fennálló viszonyokat. A mű, írójával együtt hamarosan egész Európa kedvence lett, még XV. Lajos, de ami még fontosabb, a királyi kedves Madame Pompadour tetszését is elnyerte.

Később, szinte minden idejét dolgozószobájában és a 216 m² alapterületű, dongaboltozatos, több ezer könyvet számláló könyvtárban töltötte.
"A nagy dolgokat mindig kalandorok hajtják végre, nem pedig birodalmak uralkodói" – vallotta Montesquieu, a francia filozófus, jogász, történettudós, író, maga is egyfajta kalandor.

A francia szellemtörténet nagy alakja 1755. február 10-én, egy járványban megbetegedve halt meg Párizsban. A Saint-Sulpice templom Sainte-Genevieve kápolnájában temették el.

1994-ben, Jacqueline de Chabannes grófnő Bordeaux városi könyvtárára bízta az értékes könyveket, kéziratokat.

"C'est un des lieux aussi agréable qu'il y ait en France, tant la nature s'y trouve dans sa robe de chambre et au lever de son lit !" (Montesquieu, "Pensées")

Forrás : Le grande almanach de la Gironde