A bagett éppúgy jelképezi Franciaországot, mint az Eiffel-torony, és talán hamarosan csatlakozhat is az UNESCO kulturális kincseinek listájához. A Francia Pékek Szövetsége ugyanis benyújtotta a kérelmét, hogy vegyék fel az immateriális kincsek rangsorába. A bagett két vetélytárssal áll szemben: a párizsi horganyzott háztetőkkel és a Biou d'Arbois borfesztiváljával. Franciaország kulturális minisztere márciusban teszi meg az ajánlását.
"A jó, hagyományos bagett elkészítésének egyetlen titka sincs" – mondta Mickael Reydellet, nyolc pékségnek a tulajdonosa. "Időre van szükség, a sütés helyes módjára, hozzáértéshez, és jó lisztre, adalékok nélkül" – tette hozzá.
Körülbelül 6 millió bagettet értékesítenek naponta Franciaországban, de Dominique Anract, a Pékek Szövetségének elnöke szerint ez a kulturális szokás veszélyben van. Az 1950-es évek óta mintegy 30 000 pékség zárt be, amikor a szupermarketek átvették a hatalmat. Franciaország pékségeit az elmúlt évben nagy mértékben sújtották a COVID-19 korlátozásai is. Mint Reydellet elmondta:
"Ez a cím megnyugtatná a pékeket, és ösztönözné a következő generációt."
Egy 1993-as francia kormányrendelet előírja, hogy a “hagyományos” bagett nem készülhet másból, mint a négy klasszikus alapanyagból, illetve azt is, hogy a tészta kelesztési ideje 15- 20 óra kell, hogy legyen 4–6 Celsius fok közötti hőmérsékleten.
A Francia Pékszövetség már benyújtotta kérelmét, hogy a bagett felkerüljön az ENSZ immateriális kincsek rangsorába, két francia riválisa jelenleg a párizsi háztetők, illetve Jura régió Biou d’Arbois borfesztiválja. Franciaország kulturális minisztere márciusban teszi meg ezzel kapcsolatban az elnöknek szóló ajánlását.
A francia pékek úgy vélik, az UNESCO örökségvédelem nem csak a generációkon átívelő tudást védené meg, de magát a szakmát is a világ minden tájáról érkező importőrökkel szemben. Az UNESCO “szellemi örökség” jelzője – a szóbeli hagyományok, az előadóművészet, a társadalmi gyakorlatok, a rituálék és a hagyományos kézműves módszerek elismerésére hivatott – már magában foglalja például a kenyér készítésének ősi módszereit Iránban és Kazahsztánban, elismerték többek között az 1500 vagy annál több sör mögött álló belga sörfőző mestereket, valamint a nápolyi pizzakészítést is.
Forrás: Internet
